Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)

II. Rész. A viz alkalmazásának különféle módjai, és a vizgyógyi műtételek - A) A viz bensőleg való alkalmazása

96

viz mérsékletében s a befecskendett vizmeny- nyiségben rejlik.

A langyos-víz-allövet minden körülmények között lágyít.

Nagyon hideg allövettel, a belek mozgását fölfelé lehet irányozni, utána szorulás és gyakran görcs áll elő.

A kiürítés szabályozására rövid de kimeritö utasitás a következő: először adni kell langyos vizzel (14 —18 fok), egy teljes allövetet, s mihelyt a kiürülés megtörtént, bekell fecskendeni

2— 3 kanál hideg vizet, ez rendesen a belekben marad, vagyis helyesebben mondva, felsziva- tik, ez a csekély mennyiségű hideg-viz-allövet napjában 3 — 4-szer ismétlik, mire aztán 4-ed napra rendesen hasmenés áll be. Ezen hasmenés, heveny (acutus), bajokban már a 3—4-ik allövetre bekövetkezik, és minden kóresetben a fej és mell ingerének lecsillapulását eszközli.

A vérhasban minden ürülés után 2—3 kanál langyos vizet kell befecskendeni.

Fecskendés az anyaméhbe, egy arra készült eszközzel szintén igen gyakran alkalmaztatik. A viz, melyet itt befecskendenek, ne legyen hidegebb 10 —15 foknál. Ott, hol az anyaméhben gyuladások vannak, s hysterikáknál a bajt