Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)

I. Rész. Táplálkozás. Tápszerek. Életrend - B) Tápszerek

40

Táplálékonyságukhoz járul még, hogy zölden (a borsó és bab) könnyen emészthetők — széttörve s jól elkészítve télen is mindig felillenek a vizgyógyászok asztalára.

g) A burgonya kétségen kívül a legsilányabb eledel, legnagyobb része (3/4) víz, keményítő van benne 10 — 20 századrész, s nagyon kevés feliérnyés anyag, még ásványi alkatrészei is olyanok, hogy a testre nézve semmi je- lentékenységgel sem bírnak. A ki rendes eledelnek használja, vagy kenyérbe teszi azért, hogy a kenyér több legyen, önmagát csalja meg azzal, hogy egy erőteljesebb, és vért készítő eledelt szorít ki vele helyéből. Ehhalál ellen az életet tengetni vele jó, de ott hol a testnek ép erőben fenntartása és kifejtése a feladat rendes ételül nem használható.

h) A zöldségek, hová soroljuk a czukor- és sárgarépát, a kalarábét, a zellert, retket stb. hasonlóan kevés tápanyagot tartalmaznak, nagy részint emészthetetlen sejtszövetből állanak, van bennök kevés czukor, keményítő, mezga, nyálka, s igen igen kevés fehérnye. A spinat, saláta, spárga, szintoly csekély tápértékkel bírnak, főleg ha elvénülnek, mert akkor