Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)
III. Rész. A betegségek, és azoknak gyógyitása - A nemi részek betegségei - 1. A bujasenyves betegségek
138 az olyan kiteszi magát annak, hogy egy bajosan gyógyuló, s nagyon fájdalmas dobra tesz szert, s a mindjárt leírandó más utóbajokba is eshetik. A másod- és harmadrangú bujasenyv. Az elhanyagolt, roszul gyógyított, vagy rósz természeti! sánkérból lesznek a másod- és harmadlagos bajok. A másodlagos jelenségei gyakran már akkor mutatkoznak, midőn a sankér be sincs gyógyulva, de többnyire hónapok s néha évek után kezdenek feltűnni. A baj elharapozásának legelső jele a láz, mire a beteg színét elveszti, halvány lesz, nyákmirigyei dagadni kezdenek, a testében csuzoshoz hasonló fájdalmakat érez, haja kihűl. A nyákmirigyek daganatát nyomban kiséri a száj, torok és az orr nyákhártyainak gyula- dása. — A száj és torok forró, száraz lesz, a beszéd, a nyelés fájdalommal jár, a beteg köp- dös, hákog, hangja rekedt lesz. — Az orrba mintegy állandó nátha fészkeli be magát. Jelei majd a bőrön mutatkoznak mint kiütések, vagy nyílt sebek; jellemzi ezeket veres rézszinök, kerek alakjok, s továbbá, hogy többnyire a
