Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)

Bevezetés

14

egy rövid félórai mozgással úgy hiszik mindent megtettek, elzárják maguktól a levegő jótékony hatását, nyárban is őszi ruhát öltenek a legrövidebb fürdő után, a legkisebb szél és eső elöl szobáikba menekülnek, mintha lehetne a szobában oly jó levegő, melynél a külső mindig jobb ne volna, s még ráadásul dohányfüsttel teszik nem csak élvezhetetlenné, hanem épen ártalmassá a levegőt, melynek feladata a vizet gyámolitani, a test újjá teremtésének nagy munkájában. — Sorsunk szakadatlan küzdeni e visszásságok ellen, adni vagyis inkább vesztegetni a jó tanácsot, melynek alig tizedrészét fogadják meg. Ettől a gyógymódtól, melyben az orvos szerényen bevallja, hogy ö és gyógyszere nem gyógyítanak, csak az életerőt serkentik, ébresztik és gyakorolják, e gyógymódtól, melyben a természethez visszatérés a sikernek egyedüli biztositéka és feltétele, a legnagyobb rész természetellenes életmódot követve vár gyógyulást. A betegség a legtöbb esetben a természet egyszerű törvényei áthágásának következése, a melyet, egyedül a természethez visszatérés s törvényeinek hü követése által lehet jóvá tenni. Ezt a betegnek hitczikkelyül kell elfogadnia, mert