Siklósy Károly dr.: A vizgyógymód. Utasitás a leggyakrabban előforduló betegségeknek gyógyitására. A szenvedők használatára (Pest, 1859)

III. Rész. A betegségek, és azoknak gyógyitása - A nemi részek betegségei - 1. A bujasenyves betegségek

130

a makk fedetlen áll. Ezen elöbör elgyengíti, elkényesíti a tagot, a makk bőrét megvastagodni nem engedi, azért ez fogékonyabb a kóranyagok iránt. Azok, kiknek tagjuk igy van alkotva, elővigyázatúl jól teszik, ha a bőrt hátra szoktatják, minek a makk bőre vastagodásán kívül az a haszna is van, hogy a tag kötelessége teljesítésére alkalmasabb lesz.

A betegség lefolyása. Közösülés utáni napon az ingerlékenyebb , gyöngébb testalkatú egyé- nekmár észreveszik a vihar közeledését: a székelés kimarad, az úgynevezett vastaghúsban koronként, villanyként általfutó nyilalások történnek, de többnyire 2—5 nap múlva mutatkozik az előjel, mely abból áll, hogy a vessző hegye viszket, s a tag felálláskor és vizeléskor sajátságosán csiklandik. Később vizeléskor a csőben csípős fájdalom áll be, és még 2—3 nap múlva a cső nyílása veres, dagadt és nedves lesz, ilyenkor már a tökben, az ondózsinegben is mutatkozik a nyilalás, — most már napról- napra érezhetőbb a vizelés utáni csípés, a cső nyílása veresedik, s a nedv, mely ott kiválik, a nyílást vagy előbört összeragasztja; a vessző e nedv által gyakran a gatyához ragad, mely ez időn kezdve a genytől előbb sárgás, azután