Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)
A' mérgek' elosztása - Első Szakasz - Az Alkalik - Csípős mérgek
5 7 A’ gyökerező szömörtse árnyékban, éjszaka kivált, ártalmas szeszt, ( folyó, víz - tárgyszeszt) gőzöl-ki ; innen van, hogy némellyek , a’ kik azt megtapintják, vagy ha tsak közel mennek is el mellette, fájdalmakat, égetéseket, dagadá- sokat , kiütéses pattanásokat, *s más kissebb ’s nagyobb változásokat tapasztalnak.—Ellenbe úgy látszik: hogy a5 napfénybe-nem árt. A’ ló cziprus, mellyet a’kuru’solók, és nálunk Magyar Országba a’ vén aszszonyok is számosán adogálnak, igen égető, és halált is okozható. Az Iszalag Bérts e’ több fajtái belsőképpen véve mérgesek 5 ha azt a bőrre felkened, annak felső hártyáját le eszi. A’ Fii-Tej fajtáinak oly csípős levek van , hogy a’ hova ér, gyulladást okoz 5 annak lenyelése, vagy Rlisztérba való be-adása után kolyikaés hányás következik ; — melly gyakran halált is okozhat, ha tsak a’17-dik §ban előadott módszerint, betegedet ismét helyre nem hozod. A’ repedő Himboly’ magvai igen tsípö- sök , mellyek belsőképpen véve gyulladást okoznak (A’ magnak tsak a’ hártyája csípős, a’magba lévő olaj pedig enyhes). A’ Büdös Gönye gyökerét has-hajtó gyanánt használlyák ; nagyobb mértékbe véve , mind a’ gyomrot, mind a’beleket gyulladásba hozzák, A’ Zászpa Kikerits’ magva igen veszedelmes; valamint hagymája-is , némely ég-hajla- tokon kivált kedvetlen jelenésehet okoz. A’ Mérgekről kiadott Munkámban, elö-adtam , más izgató ’s kissebb , vagy nagyobb mértékbe a* csípős növevények’ természetit is ; itt tsak a’ nevezetesebbeket akarván röviden elö-adni. Lásd Orfilas Toxicologie zweyte Aus^abö«*
