Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)

A' mérgek' elosztása - Első Szakasz - Az Alkalik - Ólmos szerek

«fy/WV/ 47 sonló édes, de egyszer'smind öszsze húzó, émely­gős értz ízt érez a’ beteg1. Öszsze húzódik a* n)elö cső, majd kezd a* gyomor fájni, neveke- dik az émelygés, és a' beteg gyakran vérrel ve- gv -st hány. Végre mind azon gyomor-gyulladás' jelenései jelen vannak, melyről a’ 14-dik §-ban a’ felrepült kénesö előadásában, szó volt. Ha valaki ollyan bort ivott, melyben kevés ólom volt, attól nem igen nagy baj következik — de ha az efféle Hallal rendesen él valaki , sínlödö nyavalyába esik; mely hasonló ugyan, közönsé­gesen az ólom kólyikához ; de bizonyos esetekben, egy valóságos nyomorulté való levés. Az Ólom és Olmos szerek’ használásá­ról való vizsgálódás. r . 54. Bár az Ülöm értzet minden veszedelem nélkül elnyelhetedis ; de azért a’konyhádban sem­mi ólom edényt ne tarts, a’ végre, hogy abban főzz; mert az ólom több savanyú ételek által fel­olvadván , ólom-sóvá, ’s az által méreggé válik. — De, ha egyformán van vegyítve az Ólom a’ Czín- nel, úgy használhatod ; mivel azokon már sem az etzet , sem a’ czitrom-lév nem fog. Még a’ levegő égen az ólom edénybe állott vizet is veszedelmes meginnya ; mert bár nem mind­járt iönnekis elő, a’ megétetés* jelenései; de van példa reá, hogy későbben oly erössek : hogy ha-* lálosok is voltak. — így nem kell szinte az ólom vederbe húzott kút-vizet innya : Még az essö víz ivásának is sok szomorú következései voltak, ha azok ólom csövek, vagy csatornák által, vagy ólom ereszekről , valamely más edénybe folytak. Az efféle ólmos vizeknél még veszedelmesebb, az ollyan rossz borokat innya, mellyeknek fanyar íze, az ón gléten való állás által van elvéve, és az által megédesítve.

Next

/
Thumbnails
Contents