Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)

A' mérgek' elosztása - Első Szakasz - Csípős mérgek

ip

a’ salétrom, a’ szalamía só, a’ kénkő-máj, a’ karit só, a’fos for, a* darabosan tört üveg, a’kőrös- bogár , az ólmos sók, és végre minden csipös plánták, vagy azoknak részei, mint a’Gummi csepp Kolotzin ugorka —

Farkas boroszlány . . Daphne mezereum. a’ Fütej v. Kutya tej . . Euphorbia, fajai, a’ Szirontak .... Ranunculus —

a’ Sisak virág .... Aconitum —

a Kikits................................Anemone —

a’Bárányfü, v. borsos szaka Sedum acre —

a' Godírts

........................Chelidonium —

a

’ Ló cziprus . . . Juniperus Sabina’sa’t.

1. Mind ezen említett mérgek kissebb vagy nagyobb gyulladást okoznak, az általok illetett részeken , ’s némellyek közzíílök oly hathatók, mint a’ tüzes-vas : az effélék, égető, vagy varat csináló szereknek (corrosiva escharotica) neveztetnek , és éppen azon módon okoznak halált, valamint az égetés, — illyenek a’savanyak, az Alkáliknak nagyobb része , a’ pokolkö , a’ farkas bo- roszlány’ kérge ’s a’ t. — Vágynak ollyanok is , mcllyek nem annyira égetnek, mégis hirtelen halált okoznak $ mivel a’ testbe beszívódván , ’s a’ vél* közzé elegyedvén, minden részein köröskö- i’ül mennek a* testnek 5 mely szerint az agyvelő- nek, tüdőnek, szívnek, és érző inaknak életét semmivé tészik : — illyenek a’ maszlag, a’ hány- tató bor-kő, a’ felrepült’ égető kénesö, a’barit, a’ sisak virág, és több e’félék.

Az itt’ előadott mérgek’ külömbözö hathatósságából szükségesképpen következik} hogy nem egyformák az azok miatt származott jelenések : a’ honnan nem árt, azokat több szakaszokra fel-osz- tani ; a’ mikor azoknak következéseiket fontosán leírni $ — kiváltképp’ pedig orvosolni akarjuk.