Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)
Bévezetés
6 Előre botsájtván , mindenik osztálynál az oda tartozó szereket, közönségesen azoknak hatható- hágókat} 's orvoslások’ módját fejtegetem, úgy, hogy a’ mérgek külön való leírásába, csak azoknak erejét, és megkülömböztetö jeleit vala szükséges említenem: figyelmetessé teszem azonkívül az Olvasót, ama veszedelmekre is, mellyeket az említendő mérgekkel való élés okozhat, orvosi tanáts nélkül. A’ ki tehát valamely növevény méregnek erejét > és orvoslását esmerni kívánnya $ szükség, hogy az előre - botsátott közönséges értekezésekhez folyamodjon. Egyébaránt, a’munka’ foglalatjában szorgalmatosán ki vágynak téve a’ Könyv-lapok’ számai , jnellyeken az érdeklett tárgyak elö-fordúlnak. Állati Mérgek. Áz állati mérgeket több fel-osztásokban adom elő f mellyek közzül, az első fel-osztás tanít a’ Sikló-kígyó, és más két éltüek harapásáról 5 a’ Skorpió, a’ Méh, a’ Dongó, a’Légy, a’ Pötsök, Pók, Tarantal, ’s a’ Szúnyog csípéseiről. —Előadom az ezen állatok által okoztatni szokott változásokat , és az azoknak gyógyítására megkíván- tató eszközöket. Majd szóllok a’ Festő csigáról, és némely halakról , a’ mellyek bizonyos esetekben mérgesek voltak. Végre pedig a’ veszettségről , és a’Pokolvarról, vagyis, a’ Frantzia vérkelésröl, a’hol azon eszközöket is megmondom, mellyek által azoknak eleit venni ’s azokat gyógyítani lehet*