Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)

A' mérgek' elosztása - Negyedik Szakasz - Rothasztó mérgek - 1. A' mérges állatok, mellyeknek harapása, vagy szúrása, kisebb vagy nagyobb mértékbe, különös változásokat szűl

100

mint az álmos, vagy részeg ember 5 néha el is esik. Két három nap múlva, minden elöl szalad; a’szőre fel van borzadva, kedvetlen, szikráznak a* szemei, és meredtek, a’ fejét lefelé tartja, a5 szája ki van tátva, és tajtékos nyállal van tele, a* nyelve kitsüng, és a’ farka hátra van húzódva — Irtódzik a’ víztől , még pedig annyira ; hogy a* víz neveli a’ nyavalyáját; néha néha reá is jön a* dühösség; a’ mikor minden eleibe akadó tárgyat, még az urát is megharapja. A1 világosság és a' virító színek-is , nevelik a’ diihösségét, 30 36 óra alatt rángatódzásokban el hal. — Mihelyt tehát észre vetted: hogy az eb veszett; üttesd tüstént agyon ; vagy ha a’ leg kissebb változást mutatja- is : tartasd lántzon , és zárasd be.

Igen hamar büdössé ’s rothadtá lévén azonban a’ veszett kutya’ dög teste; szükség: hogy az illyen , a* szabad levegőn ne heverjen , ne hogy az éhes állatok, annak megevése után, attól meg- veszszenek ; takarítasd-el azért , még pedig mellyen; a’ kő-falat pedig, 's a’ketietzet; a’hol be volt zárva, ’s minden edényt, melyből evett, ’s ivott, eleven meszes vízzel mosass jól ki. — A* ki pedig a’ veszett döghöz is hozzá nyúlt, szot- galmatosan mossa-meg etzettel kezeit.

A’ veszettség’ gyógyítása.'

Q7. Egy megveszett állattól megharapott ember, a’ megveszés* jelenéseit rendszerint a’ 7-dik és 60-dik nap veszi észre * Ekkor a’ szerentsét- lenség után tüstént segedelmet kell nyújtani, u. m.

*) Itt a’ Könyv-szerző azt mondja: hogy a’megveszett állattól megharapott ember, 5o 40 nap előtt semmi jelenéseit nem érzi a’ rnegveszésnek; a’ mely állítás helytelen. —■ a’ N. Ford.,