Schuster János: A' méreggel megétettettek, és láttzatós halálban lévők meg-mentése (Kassa, 1821)

A' mérgek' elosztása - Negyedik Szakasz - Rothasztó mérgek - 1. A' mérges állatok, mellyeknek harapása, vagy szúrása, kisebb vagy nagyobb mértékbe, különös változásokat szűl

hatnak pokolvart, ha a’ megromlott állati matériával tellyes részszel való bánás után , szorgalmatosán meg nem mosódnak ; — mely tzélra igen jó az elzetes víz, vagy a’ hamu-lúg} legjobb pedig a’ meszes-víz.

A’ Pokol-var, leginkább meleg} és nedves időbe támad ; kiváltképpen pedig az olyan állatokon , a’ mellyek mélyen fekvő motsáros helyen, és oly mezőn legelnek, a5 mely elébb nedves volt; de a’nap’ melege által hirtelen megszárd’t; vagy, az ollyanokon , mellyek penészes és számtalan rothadt bogarakkal tellyes szénát esznek. -— Az illyen állatok, majd hideglelésbe esnek, mely után , vagy valamely résznek fenébe való általme- netele , vagy, más forró nyavalya következik.— Kiütődik a’ bőrön a’ pokol-var, feloszol a’ vér , és nem nyúlhat hozzájok az ember a’ nélkül, hogy a’ pokol varat el ne kapja ; nem mindég ugyan , de még is gyakrabban , mint nem.

A’ Pokol-var’ jelenései*

8Ö. Kétféle a’ Pokol-var, ú. m. domború vagy feldagad’t — és fel nem dagad t vagy lapos pokolvar.

A.) A’ fel dagad’t, vagy domború pokol var négy idő-közön (stádium) megy keresztül. *)

1-sö Idő-köz. Kedvetlen, de könynyü visz- hetegség származik a’ test’ valamely részin ; a’ mely, se meg nem verekedik , se meg nem tüze- sedik, sem a’bőr’húzódásával nints öszsze kötve ; hanem , egy igen észre-vehetö , de hamar elmúló

89

*) Az efféle Pokol-varat, figyelmetesen leírták Prof. Ghaussiér, es Enaux — és legjobbnak Ítélem azok’ le írásait itt is használni.