Szakcikk gyűjtemény

A zilahi, államilag segélyezett Evang. Reform. Collegium értesítője az 1899-1900-dik isk. évről. Szerk. Kincs Gyula

— XVI veltsége ? Megfejthetetlen kérdések; nem is azért vetettem fel, hogy megfeleljek reájok, hanem azért, hogy felelet helyett áldjuk a gond­viselést, mely így rendezte e dolgokat s nekünk az ősök érdemeiről hálás kegyeletettel megemlékezni alkalmat adott. A tanári működéstől visszalépve, még húsz évet töltött Gyar­matin az előbbinél még csendesebb elvonultságban, a grófBethlen- család körében. Nagyobb részt a család bűni birtokán, közben, főként a téli hónapokon Kolozsvárt tartózkodva, ez idő alatt is régi eszményeinek igyekezett szolgálni. Mint előbb az Aranka György- féle Nyelvmivelő Társaságnak, tagja volt most s alapítása körül is részt vett az Erdélyi Muzeumegyletnek. Része volt a mozgalomban, mely az erdélyi születési és értelmi előkelőségek körében a magyar színészet pártolására már jó régen megindult és ez időtájt is foly­ton hatással működött. Midőn hajlott koránál fogva nemzete érdekében utazással kapcsolt tudományos búvárkodásra ő maga többé nem vállalkoz­hatott volna, örömmel látta a fiatalabb nemzedék sarjaiban az efféle vállalkozást. Midőn Körösi Csorna Sándor a magyarok eredetének felfedezése céljából ázsiai útjára készült, érdeklődésével, jó taná­csokkal, levelező közbenjárással segítette ezt a, lelkét gyönyörköd­tető, jó szándékot. Irodalmi működéséhez is visszatért. Ez idő alatt írta az 1816- ban Bécsben megjelent »Vocabularium« című munkáját, »szótárát, melyben sok magyar szókhoz hasonló hangú idegen nyelvbeli szó­kat rendbe szedett«. Ez iskola iránt állandó jóindulattal, szeretettel viseltetett. En­nek adta tanujelét Kolozsvárt 1824. julius 6-án kelt végrendeleté­ben is. * Ezen végrendelet értelmében egy értékes könyvtár és az adó­soknál levő s az ingatlanok eladásából bevett tőke egyesített ösz- szege gyanánt 2300 írt jutott iskolánk birtokába a Gyarmathi ha­lálával, ami nemsokára bekövetkezett. Szülővárosában, Kolozsvárt, a gróf Bethlen-család belső-közép-utcai házában érte el a halál 79 éves korában 1830. március hó 4-én. Hamvai a kolozsvári há- zsongári temetőben nyugosznak. íme, tisztelt Hallgatóság, az életpálya, melyet ez alkalomból tisztemből kifolyólag vázolnom kellett. Egyszerű, de nemes munká­val betöltött, kevés anyagi haszon, de több erkölcsi elismerés mel­lett megfutott életpálya volt ez, melynek főbb vonásokban való megismerése mind tovább és tovább csalogatja a kutatót, hogy a bő tanulságot nyújtó részletekkel is megismerkedjék. Egyike e pálya ama keveseknek, amelyek hazánk földjéből, nemzetünk életéből indulva az egész müveit világ figyelmét magukra vonták. És midőn e figyelem közepette a nemzet büszkén vallja magáénak e pálya * Ld. a mellékelt facsimilét. — K. Gy. ' í

Next

/
Thumbnails
Contents