Szakcikk gyűjtemény
A zilahi, államilag segélyezett Evang. Reform. Collegium értesítője az 1899-1900-dik isk. évről. Szerk. Kincs Gyula
— XVI veltsége ? Megfejthetetlen kérdések; nem is azért vetettem fel, hogy megfeleljek reájok, hanem azért, hogy felelet helyett áldjuk a gondviselést, mely így rendezte e dolgokat s nekünk az ősök érdemeiről hálás kegyeletettel megemlékezni alkalmat adott. A tanári működéstől visszalépve, még húsz évet töltött Gyarmatin az előbbinél még csendesebb elvonultságban, a grófBethlen- család körében. Nagyobb részt a család bűni birtokán, közben, főként a téli hónapokon Kolozsvárt tartózkodva, ez idő alatt is régi eszményeinek igyekezett szolgálni. Mint előbb az Aranka György- féle Nyelvmivelő Társaságnak, tagja volt most s alapítása körül is részt vett az Erdélyi Muzeumegyletnek. Része volt a mozgalomban, mely az erdélyi születési és értelmi előkelőségek körében a magyar színészet pártolására már jó régen megindult és ez időtájt is folyton hatással működött. Midőn hajlott koránál fogva nemzete érdekében utazással kapcsolt tudományos búvárkodásra ő maga többé nem vállalkozhatott volna, örömmel látta a fiatalabb nemzedék sarjaiban az efféle vállalkozást. Midőn Körösi Csorna Sándor a magyarok eredetének felfedezése céljából ázsiai útjára készült, érdeklődésével, jó tanácsokkal, levelező közbenjárással segítette ezt a, lelkét gyönyörködtető, jó szándékot. Irodalmi működéséhez is visszatért. Ez idő alatt írta az 1816- ban Bécsben megjelent »Vocabularium« című munkáját, »szótárát, melyben sok magyar szókhoz hasonló hangú idegen nyelvbeli szókat rendbe szedett«. Ez iskola iránt állandó jóindulattal, szeretettel viseltetett. Ennek adta tanujelét Kolozsvárt 1824. julius 6-án kelt végrendeletében is. * Ezen végrendelet értelmében egy értékes könyvtár és az adósoknál levő s az ingatlanok eladásából bevett tőke egyesített ösz- szege gyanánt 2300 írt jutott iskolánk birtokába a Gyarmathi halálával, ami nemsokára bekövetkezett. Szülővárosában, Kolozsvárt, a gróf Bethlen-család belső-közép-utcai házában érte el a halál 79 éves korában 1830. március hó 4-én. Hamvai a kolozsvári há- zsongári temetőben nyugosznak. íme, tisztelt Hallgatóság, az életpálya, melyet ez alkalomból tisztemből kifolyólag vázolnom kellett. Egyszerű, de nemes munkával betöltött, kevés anyagi haszon, de több erkölcsi elismerés mellett megfutott életpálya volt ez, melynek főbb vonásokban való megismerése mind tovább és tovább csalogatja a kutatót, hogy a bő tanulságot nyújtó részletekkel is megismerkedjék. Egyike e pálya ama keveseknek, amelyek hazánk földjéből, nemzetünk életéből indulva az egész müveit világ figyelmét magukra vonták. És midőn e figyelem közepette a nemzet büszkén vallja magáénak e pálya * Ld. a mellékelt facsimilét. — K. Gy. ' í