Szakcikk gyűjtemény
Schuschny Henrik: Toldy Ferenc mint orvosi író
4 Mint orvosnövendék áthatja az orvosi pálya iránti szeretet. Gyönyörűségnek tartja, a szerető szülők gyermekét, a szomorú testvér testvérét, a hazának egy polgárát megmenteni. Szorgalmasan gyarapítja ismereteit, szorgalmasan dolgozik. A fiatal ember egyéniségére és munkakedvére nagy befolyással van, hogy az irodalmi és politikai élet számos vezetőalakjával meg- ismerkedhetik. Látókörét ez tágítja, irodalmi tevékenységét sarkalja, irányítja. De befolyással voltak rá utazásai is. Egyetemi hallgató létére csak a szünidőben utazhatik. 1823-ban Bécsben tölti a nyári szünidőt, 1824-ben Kassán át a Szepességbe és Galíciába utazik, vissza- jövet pedig Eperjesen és Kassán tartózkodik. 1826-ban Moóron van Lamberg gróf házában, majd Pozsonyba megy az ország- gyűlésre. Első orvosi cikke 1827-ben könyvismertetés alakjában jelenik meg. Ebben Gebhard Ferenc 1 egyetemi orvostanár egy munkáját ismerteti. 1828-ban szemészmesterré, 1829-ben orvosdoktorrá avatják. Doktori értekezésében,1 2 amely latin nyelven jelent meg, az érverés fiziológiáját tárgyalja. A kis munka dicséretben részesül egy igen előkelő német orvosi folyóiratban : Hecker orvostudományi évkönyveiben (1830. I. 119— 121.) és érthető Bugát Pál öröme, aki az ismertetést a »Tudományos Gyűjtemény-ben (1830. IX. köt. 117—118. 1.) magyar fordításban közli. A bíráló kiemeli a szerző »könnyen felfogható és kellemes előadását«, és konstatálja, hogy »célját a szerző oly mértékben érte el, hogy neki az orvosi közönség tapsait meg nem nyerni nem lehet«. A bíráló kiemeli még a munka áttekinthetőségét és »tartalmi gazdagságát«. Végül elmondja, hogy »ezen érdekes értekezés azt a kívánságot gerjeszti: vajha a szerző a pathológiai viszonyokra is kiterjeszkedett volna«. Az ember azt gondolná, hogy valaki, aki szellemi tevékenységét annyira leköti, mint Toldy Ferenc} oly munkánál, mint egy dissertatio inauguralis, kissé felületes lesz. De ép az ellenkezőjéről győződ1 Gebhard Xav. Fér: Útmutatás az orvosi gyakorlásra vagy bevezetés a beteg ágya mellett való orvosi tanításra. Tudományos Gyűjtemény, 1827. I. köt. 99—101. 1. 2 Francicus Josephus Schedel: Physiologia pulsus. Pesthini Kilian, Berolini Oehmigke. 1829. 148 1.
