Szakcikk gyűjtemény
A zilahi, államilag segélyezett Evang. Reform. Collegium értesítője az 1899-1900-dik isk. évről. Szerk. Kincs Gyula
— VIII — mányos akadémiát már a 60-as években, hogy elhatározza Gyarmatin szobrának az akadémiai szoborgyüjteményben való felállítását ? És mi az oka annak, hogy ma, midőn életének, működésének közvetlen emlékezete régen kihalt a megváltozott nemzedékek tudatából, a könyvtárak poros polcait kutatva s minden kis feljegyzésnek fontosságot tulajdonítva igyekszünk életének történetét összeállítani, egyéniségének képét megrajzolni ? Mindezen kérdésekre a feleletet épen a Gyarmatin életpályája adja meg. Vessünk hát egy futó tekintetet ez életpályára! Gyarmatin Sámuel született Kolozsvártt, 1751. julius hó 15-én. Apja Gyarmatin János, anyja Osváth Éva volt. Első oktatását 1757-től kezdődőleg Kolozsvártt nyerte, 1763-ban Nagyenyedre került. Aztán Kolozsvárra jő s ott végezvén a rhetoricát, 1766-ban mint diák Zilahra kerül. 1769-ben ismét Nagyenyeden van s ott végzi el iskolai tanulmányait. 1776. szept. 16-án negyedmagával vizsgálatot tevén, mint a reform, superintendens, Gsernátoni Pál, által ajánlott ifjú a Goldbergianum alumnaeumra kineveztetett s évi 200 frt segélylyel a bécsi egyetemre az orvosi tudományok tanulása végett beiratkozott. 1782-ben doctor medicinae rangot nyert s már ekkorra Bécs- ben van Fogaras vármegye meghívó levele, melyben a megyei orvosi állás feJajánltatik számára. De nem siet haza, hogy ismereteit kenyérkereset alapjává tegye, hanem e helyett a veleszületett tudo- mányszomj által űzetve, Andrád Sámuel nevű barátjával együtt Németország beutazására índúlt. Úti költségéből kifogyva, 4 hónap múlva kénytelen visszatérni és valami állás után nézni. Egy jó barátjának ajánlása folytán gróf Rádai Gedeon két unokája mellett — inig a nevelő külföldi útjáról visszatér — ideiglenes nevelői állást nyert Pozsonyban. Itt időzése alatt dolgozott az első magyar hírlapba, a Ráth Mátyás-féle Magyar Hírmondó-ba ; majd a Mon- golfier testvérek által csak akkor feltalált léghajónak a bemutatásával múlattatta a pozsonyi közönséget. 1784-ben az ideiglenes nevelői állás megszűnvén Pestre került, hol a játékszínben az első magyar előadásnál mint súgó és mint a szerepek betanítója működött. Hont vármegye ifj. Rádai Gedeon administratorsága alatt orvosának hívta meg, de csupán azért, hogy a régi orvos állás nélkül ne maradjon, a felajánlott állást nem fogadta el. Majd a Hóra-világ lecsendesűltével visszatért szükebb hazájába, Erdélybe s 1785-ben Enyeden megházasodott. E házassága csakhamar felbomlott s ő előbb a Rhédei grófokhoz, majd Bethlen Gergely grófhoz kerül, mint udvari orvos. 1787-ben Hunyad vármegye orvosa lett. Ez időben Déván laktában értesült, hogy Görög Demeter udvari tanácsos 50 arany jutalmat tűzött a legjobb magyar grammatica jutalmazására, ilyen grammatica írásához fogott. A kész müvet, melynek : »Okoskodva tanító Magyar Nyelvmester« a címe, maguk az erdélyi rendek terjesztették fel jutalmazás végett, s mivel a jutalmazás elmaradt, az erdélyi diaeta intézkedett a mű
