Szakcikk gyűjtemény

Schuschny Henrik: Toldy Ferenc mint orvosi író

azt, mit gyakran oly tetemes áldozatokkal, s néha mégis siker nélkül a külföldön keressük : az egészséget«.

Ugyanezen esztendőben közöl a Figyelmezőhen még két könyv- ismertetést, még pedig annak 30. számában egyet három sebészeti munkáról,1 annak 44. számában pedig szintén egyet. A könyv- ismertetést arra használja föl, hogy a magyar orvosi műnyelv ügyében újból fölszólaljon. Toldy állást foglal Bugát »írásmódja« ellen, akinek különben »a magyar egyetemes orvosliteratura körül szerzett múlhatatlan érdemei méltánylása csorbulást sem szenved«. Toldy tehát meghajtja zászlóját Bugát kiváló érdemei előtt, aki alkotója a magyar orvosi műnyelvnek, »magyarul megszólaltatója e tudománynak, s mit mi mások abban teszünk vagy tettünk, az ő érdemeihez képest szót sem érdemel«. Toldy konstatálja, hogy Bugát műnyelvének kifogásolható részei csupán »kisded elcsussza- nások«.

Ezen ismertetése azonban túllépi a rendes tudományos ismertetés keretét. Hazafias örömet érez, midőn látja, hogy a magyar nyelv immár tudományos művek megírására alkalmas és »visszatekintve az előttünk fekvő dolgozatokra, szerencsét kívánhatunk magunknak e lelkes iparkodásokhoz,1 2 melyek egyszersmind legnyomósabb meg- cáfolói minden leghalkabb kétkedésnek nyelvünk tökéletes tudományi képessége iránt. S ezt tudni kell azoknak, kiktől a nemzeti nyelvnek a tanítószékbe iktatása függ, ezen, mindennemű ismereteknek hússá és vérré léteiének, az életbe hatásának és teljes gyümölcsözé- sének múlhatatlan feltétele«.

A másik ugyanezen esztendőben megjelent beható ismertetés Fejes Mihály 3 egy fürdőügyi munkájára vonatkozik.

De meg kell emlékeznünk még egy terjedelmes könyvismertetéséről, amely egy pedagógiai munka 4 egészség- és embertudo11

1 Chelius M. J. Sebészség. II. köt., ford. Bugát Pál. Buda, 1837., III. köt., ford. Smalkovics Mihály 1839. — Réczey Imre : A sebészi műtan alapvonatjai. Budán, 1838. 267 1. — Fritze : A nevezetesebb sebészi véres műtételek bevezetve Dieffenbach által. Magyar és latin nyelven kiadva az Orvosi Tár szerkesztői által. Pest, 1839. 146 1. — Figyelmező, 1839. 30. sz. 501—509. 1.

2 Smalkovics és Réczey u. i. egészen elfogadták Bugát műnyelvét.

Fejes Mihály orvos doktor: Az egri fürdők orvosi és helyleirási tekintetben. Eger, 1839. 841. — Figyelmező, 1839. évf. 44. sz. 713—718.1.

4 Warga János: Vezérkönyv az elemi nevelés és tanításra. Budán, 1838. 284 1. — Figyelmező 1839. évf. 42. sz. 683—688. 1.