Szakcikk gyűjtemény
Herszky Manó: Régi kérdések - ujabb eszmék
Robson az elülső gastroenterostomia hive. 1978 esetben a mortalitás 36‘4°/d|. A gyomortágulás gyakoribb következménye a tetania, a mikor csakis gyors sebészi beavatkozzással lehet esetleg segiteni. A gyomor rupturája ritka és nagyobbrészt csak próba- laparotomiával constatálható. A gyomor tubcrculosisa még ritkább. Robsonnak alkalma volt egy tizenkét éves leányt megoperálni, a ki a pylorus és duodenum gümőkóros strikturájában szenvedett. Leggyakoribb természetesen a gyomor rákja, a melynek legfontosabb symptomája a szabad-sósav hiányában lelhető. 572 esetben a mortalitás dO^o/o-ot tett ki. A gastrostomiát a szerző ma csak Sabanejew-trank methodusa szerint hajtja végre szerfölött kedvező eredménynyel, holott a jejunostomiának nem hive. Az egész ggomor eltávolítását eddig nyolcz esetben hajtották végre. Két beteg a műtét közben, egy 36 órával később halt meg; Schlatter esete 14 hónapig élt. A gyomor nagy részének eltávolítását 14 esetben kísérelték meg 28'5% mortalitással. Robsonnak véleménye sok sebész kívánságával egyezik, hogy a belgyógyászok korábban kérjék ki a chirurgusok tanácsát, akkor bizonyos, hogy a sebészet positivebb eredményeket tudna felmutatni. Véleményünk szerint a belgyógyász legjobb akarata és tudása szerint akkor hívja a sebészt, a mikor a klinikus symptomák minemüsége ezt ajánlatossá teszi. Gyakran azonban a legjobb akaratot a tudás nem éri el. Például lehetetlen az appendicitis képét oly biztosan felismerni, hogy a belgyógyász a sebész segélyét épen idejében hívhassa. Quénu a «Société de Chirurgie »-ben nemrég reá mutatott, hogy olyan klinikai eseteket volt alkalma megfigyelni, a melyek szerény tudásunk szerint az appendicitis eklatáns symptomáit mutatták és a melyeknél a féregnyujt- Tány amputálása végett laparotomiát végeztek és ezután
