Schroeder Károly: A női ivarszervek betegségeinek kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára 28. (Budapest, 1876)
A méh betegségei
86 Schroeder. A női ivarszervek betegségei. nyéktől (Ekchymosen) beivóclva. Az izomnyalábok közt genyteste- csek találtatnak, többnyire csak csekély mennyiségben, egyes helyeken sűrűbben összetorlódva. Emellett a méhbelliártya rendszerint szinte meg van lobosodva, és a savós boríték is abban rendesen részt vesz vagy csupán vérbőség vagy vastagodások, pehelyszerű rakodmányok, sőt genyedés formájában. Tünetek. A heveny méhlob nagyon ritka,, előjövetele mégis némely szerzőtől alaptalanul vonatik kétségbe; mi magunk négy jól jellemzett esetet láttunk. Elénk lázzal, sőt erős rázóhideggel kezdődik. Emellett heves fájdalom lép fel és pedig kétfélekép : tompa, a medencze mélyében ülő fájdalom, mely hasonló az első hónapokban fellépő elvetélési fájdalmakhoz, ezután fájdalmak a méh körül, melyek a hashártyalobos fájdalmak jellegző modorát követik, tehát különösen nyomásra nagyobbodnak. Ha a méhlob, mi aránylag gyakori eset, tisztulás közben lép föl, ez utolsó rendesen elnyomatik, de heves méhvérzések is állhatnak elő. A méhet nagyon dagadtnak találjuk (1. 44. ábr.) és igen érzékenynek, nemcsak külső nyomásra, hanem akkor is, ha a hüvelyen keresztül a hüvelyi részletre tett ujjunkkal azt felemelni igyekszünk. Legjelentékenyebb a fájdalom összetett vizsgálatnál, ha a méh fölülről lefelé összenyomatik. Emellett vizelési inger, hasmenés, erőltetés nagyon heves fájdalommal, émelygés, ritkábban hányás lép föl. Állás és járás, köhögés, erőlködés székelésre, valamint minden, a mi a hasbani nyomást növeli, leghevesebb fájdalmat okoz. Azért nyugodt fekvés az ágyban, alacsony fejjel nagyon enyhítőleg hat. 44. ábr. Heveny méhlob a megbetegedés 3-dik napján. uu A méhnek erősen megdagadt falai.
