Schroeder Károly: A női ivarszervek betegségeinek kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára 28. (Budapest, 1876)
A méh betegségei
A méhnyak hüvelyi részének túltengése. -s Kóroktan. Az okok, melyek a hüvelyi résznek egyenletes, »hímtagszerű« túltengését feltételezik, egészen ismeretlenek. A szülésnek semmi lényeges befolyást nem tulajdoníthatni, mivel éppen a legkifejezet- tebb esetek oly személyeknél jönnek elő, kik sohasem szültek. Szülés és gyermekágyra a hüvelyi rész nagyobbodásának más formái következnek, ugyanis először szabálytalan gumós túltengés, mely a méhnyak lobján alapszik s melyet az idült méhlobnál fogunk tekintetbe venni, és azután a két ajak közül az egyiknek sajátságos túltengési alakváltozásai, melyek különösen gyakran a méhnyak nagyfokú olda- lagos berepedésénél jönnek elő. Kórboncztan. Az itt előadandó formát jellemzi az összes alkatrészek egyenletes túltengése, úgy hogy rendesen alkotott hüvelyrészletet találunk, mely többnyire nincs is jelentékenyen megvastagodva, hanem csak szokatlanúl hosszú. A takhártya egyébiránt rendes magatartási!, s csak annyira túltengett, mennyire szükséges, hogy a meghosszabbodott hüvelyi részt befedje. Néha nőknél, kik szültek, csak az egyik ajak túltengett, mely azután a legsajátságosabb formákat veheti föl. A legjelentékenyebb fokú túltengések azonban a még nem szülőknél jönnek elő, kiknél a hüvelyi rész mint több hüvely hosszú kúpalakú csap, melynek a merevedett hímtaghoz bizonyos hasonlatossága van, nézhet ki a hüvelybemenetből. A hüvelyi rész _ e mellett kemény és merev, a tömötten ráfekvo takhártyától szorosan van fedve, a méhszáj többnyire szőkébb, mint rendesen. (A 30. ábrában lerajzolt, általunk észlelt esetben közönséges mébkutasz a szűk méhszájon, melyből nyák- csoppecske bugyogott ki, nem volt keresztülvezethető (30. és 31. ábr.) Tünetek. Maga a terimnagyobbodás folyamata nehézségeket nem látszik okozni, minthogy a jelenlevő tünetek kizárólag a daganatnak kilépése által föltételeztetnek. Ugyanazon nehézségekkel találkozunk tehát, 5*
