Schroeder Károly: A női ivarszervek betegségeinek kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára 28. (Budapest, 1876)

A méh betegségei

Egyoldali mthvér az ivarcsatorna kettözödésével. 55 •és hullámzó, folytatása fölfelé az átjárható méhszarvtól oldalt fekszik. Ily mogatartású, folyadékkal tölt daganat nem lehet más, úgy hogy a kórisme megerősítésére szúrcsapolásra, mely a méhvérdagnak jellemző vérét szolgáltatja, nincs is szükségünk. Azon állapotok közűi, melyek vele netalán fölcserélhetők len­nének a húgyhólyagsérv (cystocele) pőscsap által ismerhető föl; hüvelytömlők nem lesznek oly nagyok s nem feküsznek a hüvely mellett oly hosszan; bélsérvek nem lnillámzanak s a hasban dagana­tot nem képeznek; vérrögök (vérömlenyek a kötszövetben a hüvely körül) csak szülés és gyermekágygyal kapcsolatban képződnek; vér­sérvek (hiimatocele) ily alakban nem jönnek elő és hüvelykörüli tályogok oly magasan nem nyúlnak föl. Össze lehetne téveszthető a Bartholini-féle mirigy tömlőjével, mely igaz igen ritka esetekben kivételesen, mint Hőn ing1) egy ész­lelete bizonyítja, éppen oly magasra felnyúlhat. De a tömlőnek benyu- lása a nagy ajakba, mivel ez méhvérnél elő nem fordulhat, itt is biztos ismertető jelül szolgál. Sokkal nehezebb a kórisme azon esetekben, melyekben a hüvely •egyszerű s a vér csak egy méh szarvban tartatik vissza. Ekkor erősen a méhre fekvő daganatot érzünk, mely mereven ruganyos s a hüvelyboltozatot lefelé előre tolja. A folyadékot tartal­mazó, szorosan körülirt, szorosan a méhhez fekvő vagy világos két- szarvúságnál fönn az ellenkező oldalra hajló daganat egyébiránt még sem oly könnyen cserélhető föl másokkal. Lényegesen támogattatik a kórisme a hüvelyi résznek falhoz fekvése, vagyis azáltal, hogy a dag oldalán a hüvelyboltozat teljesen hiányzik; sőt az elzárt szarv jelentékeny teltségénél a méhszáj patkóalakú, nyilt oldalával a dag felé forduló idomot nyer. Legnehezebb a kórisme az elnyomorodott mellékszarv méhvé- rénél, Hegar-nak mégis az általa észlelt mindkét esetben sikerült kizárás folytán a kórismét megállapítani. A daganat összeköttetésé­nek módja a méhvel zsineg által, mely az aránytalanúl erős méhnyak felső részére tapad és az egyszarvú méhnek kimutatása a lényegesen tekintetbe jövő pontok. Legnehezebb a megkülönböztetés rostos dagtól, mely kocsányával a széles szálagba benőtt. Szükség ese­l) M. f. G. 34. 130. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents