Schroeder Károly: A női ivarszervek betegségeinek kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára 28. (Budapest, 1876)
A méh betegségei
Szerzett záródások. Haematokolpos. Haematometra. 41 összegyűl és az ivarcsatornát kitágítja. Ezen kitágítási mód a zár széke szerint nagyon különböző. A szűzhártyának (1. 20. ábr.) vagy a hüvely legalsó részének záránál maga a méh meglehetősen érintetlenül marad; a vér a hüvelyben összegyűl és azt igen nagy mérvben kitágítja, úgy hogy a magasra nyomott méh a hüvely által képzett óriási daganat fölött mint kis kemény dag ül és pedig többnyire jobb felől. Minthogy a méh a kitágulásban csak nagyon későn kezd részt venni, ezen eseteket tulajdonkép nem méh vérnek, hanem méh-hüvely vérnek (Haema' pos) kellene nevezni. Ä budija L' ‘í’Ao/. 20. ábr. Méhhüvelyvér a szüzhártya elzáródásánál, h Elzáródott szüzhártya. v Vér által kitágított hüvely, oe Külső méhszáj. 21. ábr. Méhvér az alsó hüvelyvég hiánya mellett, s A hüvelynek hiányzó alsó darabja, v A hüvelynek kitagolt ürege, c A méhnyak kitágult ürege, oe Külső, oi belső méhszáj. Ha a zár a hüvelyben magasabban ül vagy ennek alsó darabja hiányzik (1. 21. ábr.), akkor a hüvelynek felső része tágul ki és azután a méhnyak. A külső méhszáj óriásilag kitágul, úgy hogy méhnyak és a hüvely felső része egyetlen tág üreget képez. E mellett a méhnyaknak izomrostjai szétnyomatnak, kitüremlések képződnek, sőt a méhnyak el is repedhet. A méh teste rendesen jelentéktelenül van kitágulva vagy csak későn tágul ki.
