Schroeder Károly: A női ivarszervek betegségeinek kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára 28. (Budapest, 1876)
A méh betegségei
Veleszületett elzáródás nemei. 39 második gyűrűforma duzzanatnak igen gyakori előjövetele is közvetlen a szűzőr megett, mely, a hol nagyon tökéletesen ki volt képződve, mint kettős szűzhártya Íratott le. Ha ez állana, akkor a határozottan gyakori hüvelyzár közvetlenül a nyilt szűzhártya megett könnyen volna érthető. Ugyanis a zár ezen neme valószínűleg még sokkal gyakoribb, mint közönségesen hiszik, minthogy ez a szűzhártya elzáródásával könnyen fólcserélhető. A meggyülemlett vér által kifelé tolt elzáró hártya ugyanis oly közel nyomathatik a szűzhártyához, hogy utóbbi észre nem vétetik, sőt egy esetben a két hártyának oly tökéletes összenövését észleltük, hogy a szűzőrnek eredetileg szabad szélét az elzáró hártyán csak igen tüzetes vizsgálat mellett lehetett fölismerni (másrészről a szűzhártya általi elzáródás is, midőn a szűzhártya következetesen tolytatott közösülési kísérletek által mélyen lenyomatott a hüvelybe, kétségkívül hüvelyzárnak tartathatik). Ha az elzáró hártya magasabban fekszik, akkor a hiba létrejö- vetele rendszerint úgy gondolható, hogy a hüvely felső részében csak egyik, az alsóban csak a másik Müller-féle csatorna képződött ki. Ekkor egy darabon mindkettő egymás mellett futhat. A méhzár, mint világrahozott képződési hiba sokkal ritkább. Leggyakrabban el van záródva a külső méhszáj. Ekkor vagy a hüvelytakhártya húzódik azon keresztül, vagy a záródás izom- és kötszövet által eszközöltetik. Igen ritka eset, hogy az egész méhnyak átfúratlan lenne, midőn a hüvelyi rész egészen kicsiny vagy teljesen hiányzik és a hüvely is satnya képződést mutat. A dolog természetében fekszik, hogy alkalmilag több egymás megett fekvő záródások lehetnek jelen. így Charrier]) és Thompson* 2), mindketten esetet észleltek, midőn a hüvelybemenet elzáródásának műtété után kevés nyálkás folyadék és csak a magasabban fönn fekvő második sövénynek átszúrása után folyt ki a visszatartott vér. Más hasonló eseteket közölnek Buysch, Schultz, Walther, Burns, Bullen, Picard, Nélaton3). Steiner (i. h.) Billroth altal mütett esetről emlékszik, melyben a hüvely felső részének veleszületett zara a hüvelybemenet szerzett zárával volt szövődve. b Gaz. des höp. 1866. 71. sz. 2) Dublin Hosp. Gaz. Jun. 15. 1856. 3) 1. Courtij. Mai. de utérus etc. 2. kiad. 397. 1.
