Schroeder Károly: A női ivarszervek betegségeinek kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára 28. (Budapest, 1876)
A méh betegségei
Egyszarvú méh mellékszarvval vagy a nélkül. 31 lag meglehetős keskeny. Az oldalra hajló szarvnak csúcsából ered a kürt, valamint a többi méhfüggelék. Az egyszarvú méh kissé hiányosan van kiképződve. Tulajdonképi fenék hiányzik, a nyak hosszabb és vastagabb, mint a test, a hüvelyi rész rendesen kicsiny, a hüvely is szűk szokott lenni. A másik oldali szarv tökéletesen hiányozhat (ez esetben ezen oldalnak méhfüggelékei is hiányoznak vagy csak egészen elsatnyúlt alakot vesznek föl), vagy különböző módon kifejlődött, vékony, szalagszerű izomcsiktól egész kis, a másik szarvval közlekedő üreges szervig. A szalagszerű mellékszerv, mely a belső méhszáj magasságában kezdődve ki- és kissé fölfelé húzódik s vég-én nem ritkán duzzanatot üregképződéssel tartalmaz, néha feltűnő hosszú (a kórboncztani muzeum készítményei szerint Erlangenben egész 10 és 15 cntm.); ezen oldal petefészke is rendkívül hosszúra lehet kinyúlva, egész 7 cent. (1. 15. ábr,). Ritkábban a jól kifejlődött szarvnak petefészke a hosszabb (1. 14. ábr.). A mellékszarv ily esetekben legvastagabb lesz átmeneténél a görgeteg szálagba, mely utóbbi rendkivüli fejlettséget mutat. Az elsatnyúlt oldal kürtje erősen el lehet torzulva, mennyiben mint egészen rövid, a méhvel össze nem függő kötél a petefészektől kifelé ül s méhi részével szabadon és vakon végződik (1. 15. ábr.). Az egyszarvú méh a nemi működéseket éppen nem zavarja. A havi tisztulás egészen rendes és úgy a szabályszerüleg kifejlődött mint az elsatnyúlt szarvban is (ha üreggel bír) .fogamzás állhat be. 14. ábr. Egyszarvú méh elsatnyult mellékszarvval az erlangen! kórboncztani muzenm készítménye után. LH, LO. LT és LLr szarv, petefészek, kürt és görgetegszálag baloldalon. RH, .RO, RT és RLr ugyan az jobb oldalon.
