Schroeder Károly: A női ivarszervek betegségeinek kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára 28. (Budapest, 1876)
A női ivarszervek vizsgálata
A méhnyaktágítás veszélyei. 21 nagyobb vezettetik be, míg az egész méhnyak annyira ki nem tágul, hogy a méh üre újjal kitapintható. A szivacs eltávolítása egyszerűen kézzel történik, akként, hogy azt újjunkkal a méhnyakban meglazítjuk és, mihelyt a húzásnak köny- nyen enged, fonálhurkánál fogva kihúzzuk. Bár mily hatásos és eredménydús is a préselt szivacsnak alkalmazása, az mégis némi veszéli/ltjel is jár *). A sajtolt szivacs betétele minden körülmények közt izgatja a méhet és közvetlen környezetét és így először erőművi izgatás és másodszor az által veszélyes, hogy a váladékok, melyekkel magát a sajtolt szivacs tele szíjjá, rendkivül könnyen felbomlanak, úgy hogy az már nemsokára bevitele után rósz szagot vesz föl (Lawson Tait szerint, Med.Times. 10. Januar 1874. préselt szivacsok, melyek szegfű- virágolajnak5o/o-os oldatába mártatnak, semmi bűzt nem terjesztenek). A préselt szivacs izgatása folytán egészséges méh is meggyu- ladhat, természetesen sokkal könnyebben áll be a lobnak súlyosbodása, ha már a szivacs betétele előtt méh- vagy méhköri lob, ha mindjárt idült formában is volt jelen. Ennél fogva az ily beavatkozást sohasem szabad közönyösnek tekinteni, hanem mindig bizonyos óvatossággal végezni. Általában tanácsos a szivacsot csak a beteg házánál, miközben az ágyában fekszik, alkalmazni s a betegnek azután az ágybanmaradást meghagyni. Lob jelenléte a préselt szivacs bevezetését ellenjavalja, bár kétségtelen, hogy jöhetnek elő esetek, midőn magunkat sürgős körülményeknél fogva, daczára ezen veszélynek, a méhnyak tágítására elhatározzuk. A méhnyak takhártyája mindig nagy mértékben bántalmazta- tik, bár ez rendesen semmi rósz következménynyel nem jár, sőt néha a préselt szivacs nyomása az idült lobos sarjadzásban levő takhár- tyára jótékony befolyást gyakorol. Belterjileg veszélyes folyamatok támadhatnak azáltal, hogy a bomlási termények, melyek a préselt szivacs behatása alatt gyorsan képződnek, fölszivódnak s geny- és evvéres állapotokat hoznak létre; legkönnyebben áll be a felszívódás, ha a sajtolt szivacs valamely véres i) i) L. Aitken. Edinb. Obst. Tr. II. köt. 185.1. Grueneivald stb. Tageblatt d. Rostocker Naturforschervers. 1871. 156. 1. Storer Boston gyn. J. III. 12.1. Zschiesche D. i. Greifswald 1873. Willard, Wilson, Lenox, Hodge, Smith és Goodell a Philadelphia Obst. Soc.-ben a halálesetek egész sorát felhozzák (1. Amer. J. of Obst. VII. köt. 279. 1. és Obst. J. of Great Britain 1874. Okt. 449. 1.).
