Schroeder Károly: A női ivarszervek betegségeinek kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára 28. (Budapest, 1876)
A női ivarszervek vizsgálata
14 Sehroeder. A női ivarszervek Betegségei. kiilete van-e jelen, csak kutaszszal és pedig gyakran csak nagyon finommal ismerhető föl. Némely esetekben a kutasz nagyon hasznos szolgálatot tehet, mennyiben a méh tapintását könnyíti vagy lehetővé teszi. Itt nem any- nyira azon lehetőségre gondolunk, hogy a hátra hajlott és azért tapintásra néha nehezen megközelíthető méhet a kutaszszal előre irányozzuk, hanem azon eseteket értjük, melyekben a szerv rendkívül laza és vékonyfalú. Ez által a méh keresztülérzése annyira meg lehet nehezítve, hogy az csak akkor ismerhető föl, midőn a kutasz benne fekszik. Ekkor a kutasz gombja rendesen oly tisztán keresztül érezhető, hogy az közvetlenül a hastakarók alatt látszik feküdni. A méh mozgékonyságának vizsgálatéira kutaszt csak nagy elő vigyázattal szabad alkalmazni és ez csak ritkán szükséges is ahhoz. Nem tanácsos kutaszt ezen czélra használni, ha lobos összenövésekről van szó. Ez esetben a mozgékonyságot épen oly jól észlelhetjük ösz- szetett vizsgálat által, s a kutasz itt veszélyes. Némely esetekben azonban, midőn azon kérdés merül föl, mily mérvben függ össze a méh valamely medencze-daggal, a kutasz sikerrel alkalmazható. Továbbá nagy elővigyázattal szabad a méhkutaszt használni, hogy csak a méh belfölszínéneJc érzékenységét kikutassuk-, mégis a fájdalomérzés különbözősége a belméhszájon, a fenéken stb. a kezelésre legbecsesebb újjmutatásul szolgál. Ha a kutasz bevezetése némi ügyesség mellett közönségesen a nagyon könnyű műtétek közé tartozik is, mégis a legkülönbözőbb nehézségekkel találkozhatunk. Ide tartoznak mindenekelőtt az áthatolandó útnak szűkületei, melyek egészen vékony kutaszok alkalmazását tehetik szükségessé. Ha egyébiránt a szűkület nem világrahozott vagy nem heg által föltételezett, hanem a takhártya duzzanatán alapszik, akkor ne vegyünk nagyon vékony kutaszt, mivel ez kis takhár- tyaredőkben gyakran fönakad, míg vastagabb kutasz minden további baj nélkül keresztülhat. A hüvelyi rész helyzeteltérése méhdőléseknél csak csekély akadályt szolgáltat, minthogy a kutaszgomh némi gyakorlottságnál a rendellenesen álló méhszájba is bevezethető és mivel a hüvelyi rész állása könnyen megváltoztatható. Nagyobb nehézségek származhatnak elhajlásoknál azon szegletből, melyet a méhtest és nyak egymás közt képeznek. Már fölebb figyelmeztettünk arra, hogy ily esetekben a kutaszt be kell hajtani. Ezenkívül előrehajlásoknál, mihelyt a belső méhszájba jutott, azt igen mélyen a gát felé süllyesztjük
