Schroeder Károly: A női ivarszervek betegségeinek kézikönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára 28. (Budapest, 1876)
A méh betegségei
A méh hajlásai és dőlései. Meghatározás. Kórokiam 143 sára. Schweighäuser volt az első, ki ezen tárgyban magának terjedelmesebb tapasztalatokat szerzett és ki helyesen kiemeli, hogy a hátra- helyeződés nem terheseknél (39 eset) gyakoribb, mint terhességben (5 eset). Ehhez W. J. Schmitt csatlakozott, ki egyidejűleg az előre- dőlés nehány esetét mint nagy ritkaságot írta le. A szeglethajlásokat, bár éppen Saxtorph és Frank-nak bonczo- lás által constatált esetei hátrahajlások voltak, általában mint még sokkal ritkábbakat és figyelemre méltóbbakat tekintették. Csak Simpson és Kiwisch vizsgálatai után, melyek a kutasz használata által könnyíttettek, jutottak a méh gyakori eltéréseinek előre és hátra általános fölismeréséhez ; azonban létrejövetelök okainak értelmezését a méh természetes helyzeti viszonyainak és ezek élettani ingadozásainak alapján csak e legújabb időben értjük meg. Meghatározás és kóroktan. A méh helyzetváltozásai előre és hátra kétfélekép mutatkozhatnak. Ha a méhtestnek változott fekvésével a méhnyak a másik oldalra fordul, úgy hogy, miközben az egész méhnek helyzete változik, annak alakja a rendes marad, ezen állapotot dőlésnek (versio) nevezzük; ha azonban, miközben a méhtest előre vagy hátra sülyed, a méhnyak a hüvelyben rendes helyzetét megtartja, tehát a méhtestnek s a méhnyaknak tengelyei egymással szegletet képeznek, akkor hajlásról (flexio) van szó. Minthogy a méh rendes állapotban is valamennyire mellső fölszine felé hajlik, addig, mig ezen görbület nem rendellenesen erős, csak előredőlésről beszélünk. Ugyanez okból hátradőlésnél az élettani előrehajlásnak csekély foka lehet jelen. Helyzetváltozásnál előre tehát még tiszta dőlésről lehet szó, ha bár a méh kissé mellső fölszine felé hajlik is, mig a helyzetváltozást hátra mint hátra- hajlást kell jeleznünk, mihelyt a méhnyak és méhtest egymással hátrafelé nyílt szegletet képeznek. Egyébiránt ezen állapotok egészen tisztán ritkán jönnek elő. Rendesen a méhtest helyzetváltozásánál a méhnyak kissé a másik oldalra tér el, úgy hogy hajlásoknál is a dőlésnek mérsékelt fokairól van szó. A következőkben, minthogy a hajlásokat fontosabbaknak tartjuk, minden helyetváltozást, melynél a méhnyak tengelyének iránya a
