Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A kötőhártya betegségei
si gedésekor is előfordul. így a szaruhártya és különösen az uvea, valamint a szemgödör genyes gyuladásai, továbbá a Tenon-féle tok gyula- dásos betegsége, sőt olykor a szemhéjakon vagy a könnytömlőben lefolyó lobosodások (árpa, furunculus, genyes könnytömlőgyuladás) is kisebb-nagyobb fokú chemosissal járnak. ~ A kötőhártyagyuladásokkal járó vérkeringési zavarok miatt a szemgolyó kötőhártyáján kisebb vérzések (eechymosisok) is támadhatnak. Megjegyzendő, hogy vérömlések a kötőhártyán egyéb okokból is keletkezhetnek. A szemet érő sérülések, főképen tompa ütések miatt, öregebb embereknél az érfalak szakadékonysága miatt különösen köhögés, nehéz székelés közben, gyermekeknél görcsös köhögés miatt (szamárhurut) gyakran támadnak kisebb-nagyobb, kezdetben élőnk piros később barnás színű laposan elterülő vérömlések, amelyek néhány nap alatt rendszerint nyomtalanul felszívódnak. Váladék. A legtöbb kötőhártyagyuladás a kötőhártyán fokozott váladéktermelést okoz. A váladék a gyuladás természete szerint különböző és aszérint, amint több vagy kevesebb genysejtet tartalmaz, nyá- kosnak, nyákos genyesnek vagy tiszta genyesnek nevezhető. Némely gyuladás a kötőhártyán álhártyák képződését okozza, amelyek, ha leválnak, szintén a váladékba keverődhetnek. Ha a szemben csak igen kevés váladék termelődik, az napközben a könnyekkel elfolyik és csak alvás közben halmozódik fel a szemzugokban és a szemrésben, úgy hogy felébredésekor a szem csipás és a szemhéjszélek össze vannak tapadva. Ha több a váladék, már napközben is minduntalan felgyűlik a szemzugokban, az erősebb genyedéssel járó gyuladásoknál pedig a szemrésből ki is csordul. A kötőhártya gyuladásai. 1. Conjunctivitis catarrhalis acuta (heveny hurutos kötőhártyagyuladás). A betegségtől megtámadott szemben viszketés, égés és olj-an érzés támad, mintha valamilyen idegen test hullott volna belé (idegen- test-érzés) ; a szem a világosságot rosszul tűri (fénykerülés), könnyezik és váladékos. A szemhéjak kisebb-nagyobb mértékben megduzzadnak, kivörösödnek ; a szemhéji kötőhártya és az áthajlási redő élénk vörös, duzzadt, de síma felszínű ; a belöveltség a szemzugok és az áthajlási redők felől átterjed a szemtekei kötőhártyára is, amelyen súlyosabb esetekben apró vérömlések keletkezhetnek. A kötőhártyát lepő nyálkás cafatos váladék nappal különösen a szemzugokban gyűlik meg, alvás közben pedig a szempillák között összeszáradva a szem beraga6 Scholtz : Szemészet.
