Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok
67 ságú és alakú foltok vannak festve valamely színnek különféle árnyalataival ; ezek közé az alapszínnel összetéveszthető színben festett egyes foltok úgy vannak beiktatva, hogy elrendezésükben valamilyen betűt vagy számjegyet alkotnak. Aki — nem látván különbséget a kétféle szín között — a betűket nem ismeri fel, az színtévesztő. A színtévesztés fejlődési hiba lévén, nem gyógyítható. Ha az illetőnek gyakran van színekkel dolga (chemikusok), könnyíthet magán, ha a neki hasonlónak tetsző színeket vörös vagy zöld üvegen át nézi meg. Egyforma világosságú vörös és zöld színt vörös üvegen át nézve, a vörös szín nagyjából változatlannak látszik, a zöld ellenben sokkal sötétebbnek fog feltűnni, mert a vörös üveg a zöld sugarakat elnyeli és így visszatartja a szemtől. A színtévesztéstől megkülönböztetendő a színlátóképesség tökéletlensége, amely trichromatikus színlátású embereknél fordul elő és abban áll, hogy bizonyos színek csak gyenge és kevéssé határozott színérzéseket keltenek a szemben. A színlátás, csakúgy mint a tárgylátás, betegségek miatt is meg- romolhatik. Különösen a látóideg bizonyos megbetegedései, gyuladások és sorvadások járhatnak a színlátásnak és pedig elsősorban a vörös és zöld színt felismerő képességnek elvesztésével. A peripheriás színlátás. Színérzése az ideghártya peripheriás részeinek is van. A peripheriás színlátás kiterjedését perimeterrel határozzuk meg. úgy hogy a peripheriás tárgylátás megvizsgálásához használt fehér papirosdarabka helyébe színeset teszünk. Azon a helyen, ahol a vizsgált egyén a perimeter ívén a középpont felé közeledő papiros- darabka színét is felismeri, van az illető színre vonatkozó látótér határa. A színes látóterek különböző nagyságúak és a tárgy látótérnél valamennyien jóval szükebbek. Legnagyobb területen ismeri fel a szem a kék színt ; ennél kisebb a sárga szín látótere, még szűkebb a vörös és legkisebb a zöld látótér (29. ábra). A színes látóterekben épen olyan hibák fordulhatnak elő, mint a tárgylátótérben. Gyakoriságuknál fogva különösen fontosak a látótér közepén a vörös és zöld színérzés szigetalakú hiányai, az ú. n. szín- scotomák (1. 242. 1.). Ezek feltalálása végett a vizsgáló objektumot a perimeter-íven óvatosan egészen a középig csúsztatjuk, megkérdezve a betegtől, hogy a már felismert szín „nem tűnik-e el vagy nem változik-e meg“. Ilven módon néha igen kisfokú színlátási zavarok, is kideríthetők. Megjegyzendő, hogy az egészséges szem a színeket a látótér közepén sokkal élénkebbeknek, telítetteknek látja, mint széli részein. Ezért színscotomára mutat már az is, ha valaki a látótér közepére vitt vörös vagv zöld objektumot kevésbbé élénk színűnek látja, mint a látótér szélén. 5*
