Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok
58 látása kedvéért önkénytelenül is alkalmazkodunk ; ezért irányadó a legerősebb üveg, amelynek használatakor alkalmazkodásunk — nem lévén rá szükségünk — teljesen ellazult. Ha a szemfeneket üveg nélkül való benézéskor nem látjuk élesen, bizonyos, hogy a vizsgált szem nem emmetropiás. Hyenkor először is azt kell eldöntenünk, hogy nem hypermetropiás-e a szem ; lehetséges ugyanis, hogy a hypermetropia oly nagyfokú, hogy önkénytelen alkalmazkodásunkkal sem tudjuk a szemfenékről jövő sugarakat ideghártyánkra egyesíteni. Ezért fokozódó erősségben convex üvegeket illesztünk a tükör nyílása mögé ; ha ezekkel tisztábban látunk, a fent elmondottak szerint meghatározzuk a hypermetropia fokát. Ha azonban convex üveggel még kevésbbé látjuk meg a szemfeneket, mint szabad szemmel, myopiára kell gondolnunk ; ennek megállapítása végett fokozódó erősségű concav üvegekkel próbálkozunk addig, amíg egy olyanra nem akadunk, amellyel a szemfeneket élesen meg nem látjuk. Mint a hypermetropia meghatározásánál, úgy itt is azt fogjuk tapasztalni, hogy a szemfeneket többféle üveggel egyaránt élesen látjuk és pedig azért, mert a kelleténél erősebb concav üvegek széttérítő hatását önkénytelen alkalmazkodásunkkal képesek vagyunk neutralizálni csakúgy, mint ahogy pl. egy emmetropiás szemű ember concav üvegen át a távolba is igen jól láthat. Ezt figyelembe véve, tudnunk kell, hogy a myopia fokát az a leggyengébb concav üveg mutatja meg, amelyen át a szemfenék képét élesen megláttuk. A nem emmetropiás vizsgálónak a fénytörés kiszámításakor természetesen attól az üvegtől kell kiindulnia, amely az ő hibás fénytörését emmetropiássá javítja. Ha tehát pl. egy két dioptriás közellátású orvos öt dioptriás concav üveggel lát meg egy szemfeneket élesen, akkor a vizsgált szem myopiáját három dioptriásra kell becsülnie, mert az öt dioptriából kettő saját myopiájának kijavítására kellett. Ugyanez az orvos egy emmetropiás szem fenekét két dioptriás concav üveggel fogja meglátni, egy két dioptriás hypermetropiájú szem fenekét pedig üveg nélkül, mert akkor az orvos myopiája és a vizsgált egyén hyper- metropiája egymást teljesen kiegyenlítik ; ha ezen két dioptriás közellátású orvos egy szemfeneket három dioptriás convex üveggel még élesen lát meg, akkor a vizsgált szem fénytörése öt dioptria hypermetropia, amelyből hármat az üveg, kettőt az orvos myopiája egyenlített ki. Ugyanezen elvek szerint járunk el az astigmatikus szem fénytörésének meghatározásánál is. Az astigmatikus szembe való benézéskor feltűnik a látóidegfő ovális alakja, aminek az az oka, hogy a szemfenék képe az erősebb fénytörés irányában megnyúlt ; feltűnő továbbá az, hogy az egész papillát egyszerre sem szabad szemmel, sem convex vagy concav üvegekkel tisztán nem látjuk : vagy a vízszmtes, vagy a
