Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)

A szem functiói és a functionális szemvizsgálatok

(törési myopia), vagy pedig az, hogy a szem tengelye a kelleténél hosz- szabb (tengely-myopia).

Az első csoportba tartoznak azok a myopiák, amelyek 1. a szaru- hártyának a rendesnél erősebb meggörbülése miatt támadnak szaru- hártyatágulások vagy keratoconus következtében, 2. amelyek a lencse fénytörő erejének fokozódása miatt keletkeznek olyankor, ha a lencse a lencsefüggesztő szalagról részben vagy egészben leszakadva dombo- rúbbá válik. Még inkább myopiássá lesz az ilyen szem, ha a függesztő szalagról leszakadt lencse a szaruhártyához közelebb jut (1. 196. 1.).

Sokkal gyakoribb a myopiának másik félesége, az ú. n. tengely- myopia, amelynek az az oka, hogy a szem hossza irányában megnyúlik. A megnyúlás leginkább a sclera hátulsó felének többé-kevésbbé erős megtágulása által jön létre, amely miatt nagyfokú myopiánál a sclera ezen része csaknem papirosvékonyságúvá lesz.

Kivételes dolog, hogy valaki myopiás szemekkel születik, de igen gyakori, hogy a sclera ezen megtágulására való hajlamosság a szülőkről a gyermekekre öröklődik (örökölt myopia). A myopia ellentétben a hvpermetropiával, nem állandó természetű fénytörési hiba, hanem úgyszólván egy fokozódásra, progressiora képes betegség, amelynek létrejöttét és fokozódását a meglévő hajlamosságon kívül első sorban a tartós közeire nézést igénylő munkálkodás (írás, olvasás, kézimunka stb.) segíti elő. A közeire nézéssel járó munkák ezen káros hatását bizonyítja 1. az a körülmény, hogy az írás-olvasással foglalkozó középosztályban sokkal több a myopiás szemű ember, mint az alsóbb néposztályokban, 2. az, hogy iskolába járó gyermekek között a myopiások száma osztályról-osztályra nő. így pl. Németországban a középiskolák alsó osztályaiban a tanulók 20%-a, a felsőkben 60%-a myopiás. Az írás-olvasás káros hatását többféleképpen igyekeztek megmagyarázni. A különböző feltevések közül egyik sem teljesen kielégítő, de a leginkább valószínű még az, amely szerint a közeire nézéshez szükséges convergentia alkalmával a megfeszülő belső egyenes szemizmok a szemeket oldalt belapítják és ezáltal a sclerának hátrafelé való megtágulását elősegítik. Kétségtelen, hogy a myopia annál könnyebben fejlődik ki, minél közelebbről kénytelen e gyermek a munkáját elvégezni. Ezért a rossz világítás mellett vagy célszerűtlen iskolapadokban görnyedt testtartással végzett munka különösen hátrányos. Úgyszintén könnyen közellátókká válnak olyan gyermekek is, akiknek látása szaruhártyafoltok vagy szabálytalan fénytörés (astigmatismus) miatt rossz és akik emiatt munkájukhoz igen közel hajolnak.

A myopiás szem ideghártyáján a fent elmondottak szerint a távoleső tárgyakról csak elmosódott képek képződhetnek, miért is a myopiás szemű ember távolra rosszul lát (21. ábra). A myopiás szem ideghártyá