Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
A lencse betegségei
192 cl. A szivárványhártya sebrepedések miatt csak iridektomia nélkül végzett műtéteknél eshetik elő. Hólyagos (cystoid) hegedősek a seb helyén olyankor támadnak, ha a sebszélek helyes összeforradását közéjük ékelődött iris vagy lencse- tokrész megakadályozta. Ilyenkor a csarnokot a seb helyén csak a hólyagosán kiemelkedő bulbaris kötőhártya fedi, amely később igen könnyen megrepedhet. A legnagyobb 'veszedelem, amely a szemet a hályogműtét következtében érheti, a fertőzés. Fertőző baktériumok vagy a műtét alatt jutnak a sebre vagy a szembe és pedig vagy a kötőhártyáról, vagy a kellően meg nem tisztított eszközökről, vagy — ritkábban — a műtét után sebrepedések alkalmával. Késői fertőzések kapuja rendesen egy hiányosan záródott (cystoid) heg. A sebnek megfertőzése a sebszélek genves beszűrődésében nyilvánul, amelyhez mindig iritis is csatlakozik. Ha a fertőző anyag egyenesen a csarnokba került, az iritis corneagenycdés nélkül jelentkezik. A fertőzésből eredő gyuladás lefolyása a fertőző baktériumok minőségétől, virulentiájától és az egyén ellenállóképességétől függ. A legkedvezőbb esetekben a szem közepes súlyosságú iritis árán megmenekül. Súlyosabb fertőzés sok hétig eltartó iridocyclitist okoz, amely végül a pupilla és a műtéti coloboma teljes elzáródására vezet. Az ilyen irido- cvclitisek egyes esetekben sympathiás gyuladást is képesek kelteni a másik szemen. Ha a gyuladás kezdettől fogva genyes természetű és különösen, ha a seb genyedésével kezdődik, akkor a szem néha pan- ophthalmitisig fokozódó genyes iridochorioiditisben teljesen elpusztulhat. Az utóbajok miatti teljes megvakulás az iridektomia nélkül operált eseteknek 2—3%-ában, az iridektomiával operált eseteknek 1/3—^o%-ában szokott előfordulni. Azokon a szemeken, amelyeknek pupillája és colobomája gyuladás miatt elzáródott, iridotoiniával lehet még segíteni, feltéve, hogy a szem fényérzése jó. A műtét lefolyása a következő : a szaruhártya szélén oldalt ejtett lándzsaseben át egy olyan csípőollót tolunk be zártan a csarnokba, amelynek egyik szára hegyes. A hegyes szárat az izzadmány- hártyával összenőtt irisen átszúrjuk az üvegtestbe, míg a tompa szár a csarnokban marad. A csípőolló bezárásával az olló szárai a közöttük lévő irisen és izzadmánvhártyán hosszú, tátongó rést vágnak ; szükség esetén az első metszéstől széttérő irányban egy másodikat is ejthetünk (iridotomia duplex). Aphakia. Utóhályog. A rendes lefolyású hályogműtét utáni állapotot aphakiának, lencsenélküliségnek nevezzük. Az aphakiás szem elülső csarnoka a
