Scholtz Kornél dr.: Gyakorlati szemészet orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1918)
Az uvea betegségei
148 A szivárványhártya elülső felszínét a cornea hátulsó felszínéről reá- hajló endothelium borítja, amely csak a krypták helyén hiányzik. Az iris stromája igen laza, spongvaszerű, több-kevesebb festéksejtet tartalmazó kötőszövet, amely a benne futó nagyszámú és erős adventijával ellátott vérerek közeit kitölti. Az iris hátulsó felszínéhez közel két lapos, gyűrűalakú, síma izomelemekből álló izom fekszik. Ezek közül a pupillát szűkítő sphincter iridis (58. ábra sp) a pupilla széle körül húzódik 0-6—\ 2 mm szélességben. A pupillát tágító dilatator pupillos 58. ábra. (Fuchs után.) A szem elülső részének átmetszete. C cornea, L limbus, ci elülső ciliaris vena, S sclera, s Schlemm-féle osatoxna, l ligamentum pectinatum, cr crypta, sp sphincter pupillae, p pupillaszél. a circulus art. major, F precessus ciliares, Zor.ula Zinni, i Canalis Petiti, Le lencse, M a sugárizom hosszanti, Mn körkörös rostjai, pe a sugárnyulványokat borító festékes, pc festék nélküli hámréteg (pars ciliaris retinae ), 0 a sugárizom lapos része (orbiculus ciliaris), o ora serrata, R retina, Pe a retina festékes hámja, Ch chorioidea. még hátrább fekszik s az iris gyökétől a sphincter szélességének közepéig húzódik. Ezen utóbb említett izom az iris hátulsó lapját borító felhámmal szoros összefüggésben van. Az iris hátulsó felszínét borító festékes hám fejlődési szempontból a retina végső kinyúlásának tekintendő (pars iridica retinae) és két, a pupilla szélén egymásba hajló sejtrétegből áll. Az elülső réteg a tulajdonképeni retina folytatása ; belőle fejlődött a dilatator pupillae oly módon, hogy a sejtek hátrafelé eső része hámsejtes charakterét megtartotta, elülső része pedig síma izomsejtté nőtt ki.
