Schoepf Auguszt: A' mellbetegségek biztosabb megismerése és gyógyítása a' hangtömesz, kopogtató és bonczvizsgálat használatával (Pest, 1842)
Hörglob
48 szokja magát találni a’ beteg. A’ köhögéssel fehér, néha véres nyálka vettetik ki; ’s tulajdona e’ köhögésnek? hogy igen gyakran szakonkint háborgatja a’ beteget. Az érütés gyors és gyakori, kicsiny, kemény, estefelé a’ szomj és minden kóros jelenés erösbödni, reggel engedni szokott. Ha a’ kór igen magos fokú és heves folyami!, és bar’s vese-bírálatok elegendőleg be nem állanak, már 5—6 nap után nagy veszedelem létezhet. Ekkor növekedő' hör- gés alatt a’ nehézlehelés is öregbedik, a’ köhögés pedig mindinkább elfojtatik, az egész arcz beesik, vagy földuzzad ’s kékül, ’s részletes nem enyhítő izzadások közt mindegyre kisebbedvén és szaporodván az érütés, az egészen erőhiányos ’s alig lihegő beteg meghal. A’ vizelet e’ nyavalyában aránylag sokkal kevésbé vörös mint a’ tüdőlobban. Hogy ezen kórfolyamot anyagilag képzelhessük magunknak : szükség a’ következő kórbonczi változásokat követnünk , a’ mint azok a’ hörgőkben találtatnak. Itt is, valamint a’ tüdőlob elején renden túl vérbőséges állapot lepi el az egész hörgágozatot nagyobb vagy kisebb kiterjedésben, mellyben a’ tüdő is részesül; de bonczolván a’ bántalmas életműt ollyanoknál, kik mindjárt eleintén ’s hirtelen haltak meg (mert ritka esetben a’ hyperaemia halálos vérfolyást, szélhüdést okozhat): a’ hörgők nyákhártyája sokkal vörösebb, mint az a’tüdő vérbőségben vagy állványban szokott lenni. Ezen állapot, halleves, hamar átmegy a’ valóságos gyuladásba. Ekkor a’ bonczolat nem csak vörösséget, hanem egyszersmind nyákhártya daganatot mutat, annak föllágyításával. Bár mikép nyomjuk kés- sal e’ hártyát, a’ vörösség állandó marad; és nem olly egyforma ez , mint a’ véres állványnál, sőt egyes kisebb vagy nagyobb foltokat képez. Ezen kívül a’ hörgöcskékben mindennemű lágyabb, habosabb, fehérebb köpményi anyagok eleintén, utóbb pedig ha t. i. a’ halál csak több hetek után következett, nem csak tömöttebb zöldes, sárgás nyákanyagok , hanem ollyanok is találtatnak, mellyek a’ geny- hez nagyon közelitnek, sőt valóságos geny is; és ekkor a
