Schoepf Auguszt: A' mellbetegségek biztosabb megismerése és gyógyítása a' hangtömesz, kopogtató és bonczvizsgálat használatával (Pest, 1842)

Tüdölob

24

öntött geny körül összeforradva találtatnak (empyema circumscriptum, saccatum); az első esetben, ménnél több a’ geny, annál inkább özzszenyomattatik a’ tüdőtérimbel, annál nagyobb területben a’ mellkas megfelelő része a’ lélek- zés alatt nem mozdul, hanem alhasi lélekzés létez; annál nagyobb területben tompa hangot ád a’ kopogtató, a’ hang- cső pedig vagy semmiféle lélekzési zajt, vagy légcsőit, vagy mekkegős zajt (egophonia, meckerndes Geräusch) t. i. ha a’ betegek szálának, a’ hangtömeszen keresztül olly hangot hallunk, melly a’ kecske mekkegéséhöz hasonlít. Hogy egyébbiránt mint a’ közönséges külső jelek, mint a’ kopogtató és hangcső használata, szorosabb kórismeretet alapítsanak meg, szükség: hogy a’beteget hol ülve, hol egyik vagy másik oldalán fekve vizsgáljuk. Mindenki megfoghatja, hogy igy, ha zacskós genymell létez, a’ jelenések állandók maradnak, ha pedig általános, avagy korlátlan , akkor ha fölül a! beteg, legszembetűnőbbek lehetnek a’ mellkas alsó részén, hová akkor a’ geny leginkább Ösz- szegyül.

Egyébbiránt a’ genymell, különösen pedig az egyoldalú korlátlan, legtöbbnyire heves mellhártyalob, csekély tapasztalásom szerint pedig néha szinte úgy mellhártya tüdőlob (pleuroperipneumonia) eredménye. Valamint is megjegyzésre méltó, hogy rendszerint csak olly tüdőlobok okoznak genytályogot, mellyek külső erőszak által okoztattak, (pneumonia traumatica).

Gyógyulási folyam ’s orvoslás.

A’ tüdőlob minden fokán ’s csaknem minden kimeneti alakból kigyógyulhat: a’ mire nagy részben maga a’ természet is törekszik; czélirányos orvosi bánásmód pedig e’ jótékony munkálatot tetemesen segítheti elő, ’s leg több esetben biztosíthatja. Hogy pedig a’ gyógyulást világosban foghassuk föl, sőt hogy a’ különböző állapotok és szakoknak