Schoepf Auguszt: A' mellbetegségek biztosabb megismerése és gyógyítása a' hangtömesz, kopogtató és bonczvizsgálat használatával (Pest, 1842)

Tartalomjegyzék

XVII

Lap •

Tüdővérfolyás .........................................................33

Két fok; tiidővérköpés avvagy tüdővérfolyás és tüdő- vérgutaütés. — Jellemzés az élőn ’s körbenézi állapot. Bonnet és Morgagni. — Tüdővérbőség (hyperaemia púim.) vérállvány, (statis sangv).

— Bírálati jelenés. Állvány, tevő ’s szenvedő (ac- tiv, passiv) sőt erőmübeli (mechanikai) is.

Vérfolyási tömemény (apoplexie du poumon, infarctus haemoptoicus; Laénnec).....................................36

Kórbonczi jellemzés — kopogtatás és hallgatódzás — Tüdőtérimbel szakadása. — Tüdőaszulás (atrophia

pulmonum). — Tüdövérhiány

................................37

T

üdőtúltenyésztés (hypertrophia). Tüdővizeny (oedema pulmonum). A’ tüdőtérimbel tömöttsége és ritkulása (Dichtigkeitund Rarefaction des Lungengewebes.) ..............................................................38

Kórbonczi jellemzés; hallgatódzás és kopogtatás, Tüdőhúsosodás (carnificatio pulmonum) .... 39

Tüdővérfolyás okai .........................................................41

Kórismeret; hallgatódzás; kopogtatás

Gyógyulás és orvoslás..........................

..... . . . 44

H

örglob........................................................................47

H

eves folyam; jellemzés. Kórbonczolat. Hallgatódzás és kopogtatás ....................•.............................49

Húzm

os folyam. Kétféle alak — száraz és nedves

hurut .............................................................................50

Á

tmenet a’ tüdőtakárba (broncho-blennorrhoea) és nyálkás tüdősorvadásba (phthisis pituitosa). Kórbonczolat .......................................................................

Csom

ós modorra bujálkodási fajulás (Blumenkohlähnliche Epithelial-Wucheruug.). Fekélyek. Hörgtá- gulás és szorulás. Hallgatódzás és kopogtatás. Különböző kóros képezmények, pöfetegek (polypus) , gumós és rákos íajulások ; a’ csők por- ezogós részén lágyulások, vízdagok.