Schmieden Viktor: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1923)
II. Fejezet. A nagy izületek resectiója - 6. A csipőizület resectiója
6 A csipőizület resectiója. 69 metszük ki; az izvápa kóros részleteit vájt vésővel és éles kanállal távo- lítjuk el. A teljes kitakarítás után a felkarcsont végét az izvápába, a biceps hosszú fejét régi helyére tesszük vissza. A betegség természete szerint a sebet egészen nyitva hagyjuk, vagy draincső behelyezése után részben, esetleg rétegenként teljesen bevarrjuk. Egyes esetekben, amikor különleges indicatióknak kell megfelelnünk, az Ollieri\\.2i\ ajánlott metszésvonalat használhatjuk eredménynyel. Ollier metszését a deltaizom elülső széle mentén vezeti, ezzel az Ízület elülső részébe jutunk. Különösen alkalmas ez részleges re- sectiónál, vagy az Ízület szabaddátételénél habitualis vállizületi ficamok esetén a tokszalag megrövidítése céljából, vagy inveteralt ficamodá- soknál végrehajtott arthrotomiánál. Totálresectiónál a fentebb leírt methoduson kívül jól bevált Kocher kissé komplikáltabb, de alaposan kidolgozott eljárása. Kocher hátulsó ívmetszéssel hatol be az Ízületbe. A metszés harántul halad át a spina scapulaen, amit vésővel felezünk. A csont acromialis végét pedig az összes lágyrészekkel együtt a humerus-fejecs felett előrehúzzuk, az ekképen megnyitott Ízületet tökéletesen áttekinthetjük, amellett, hogy az izmok innervatiója teljesen sértetlen marad. A hónaljárokban egy kötegben együtthaladó nagy ereket és idegeket a fentebb leírt eljárások mindenikénél teljes mértékben meg tudjuk kímélni, mivel ezek tulajdonképen a műtét területén kívül feküsznek. 6. A csipőizület resectiója. A csípőizületi és a vállizületi resectio nagyjában véve hasonlónak mondható. A csipőizület, tekintve, hogy főfeladata a test támasztékául szolgálni, erősebben rögzített, mozgathatósága a vállizületéhez képest korlátozottabb; mélyebben fekszik a lágyrészek között és ezért resectiója jóval nehezebb, mint a vállizületé. A combcsont fejét csak élűiről borítja egy kevésbbé vastag izomréteg, innen azonban a tájék nagy ereinek közelsége miatt nem hatolhatunk be. Az izvápa a labrum glenoidáléval együtt körülbelül egy fél gömbhéjnak felel meg, melynek közepéből indul ki a combfejecset rögzítő lig. teres femoris. A csipőizület tokszaíagja oly nagy, hogy még a combnyak nagy részét is magába foglalja. Igen erős szalagokkal rendelkezik, melyek közül a csipőtányért a trochanter maiorral és a linea intertrochantericával összekötő lig. ileofemorale a legerősebb. A felkar tuberculumainak megfelelően a combon a trochanter maiort és minort találjuk. Ezek közül azonban csak a maiort lehet kívülről tapintani. Ez adja tehát
