Schmieden Viktor: Sebészeti műtéttan (Budapest, 1923)
II. Fejezet. A nagy izületek resectiója - Bevezetés. Az izületi resectiókról általában
42 II. Fejezet. A nagy ízületek resectioja. így felszerelve látunk már most hozzá a lágyrészmetszés meg- ejtése után a lágyrészeknek kétoldalfelé nagy lebenyekben, úgynevezett resectiós metszésekkel való lefejtéséhez; a kést egyenes irányban a csontra irányítjuk és hosszmetszést hosszmetszés után alkalmazunk, mialatt a segéd a lágyrészeket kampókkal erélyesen félrehúzza. Egyes helyeken könnyen sikerül a lágyrészek leemelése elevatorium vagy raspara- torium segélyével, izmok és izületi tokok tapadási helyét azonban élesen kell leválasztani. Ilyen módon a szabaddátételt subperíostalisan és subcapsularisan eszközöljük; a fellépő vérzés így lesz legcsekélyebb, az összes lágyrészek kímélése a legtökéletesebb. Az izomtapadások kímélése céljából azoknak leválasztását előnyösen végezhetjük subcorticalis an is: vésővel levéssük a legfelszinesebb csontréteget, fontosabb izmok tapadási helyén is ezen csontréteget meghagyjuk természetes összefüggésében a megfelelő lágyrészszakasszal (olecranon, trochanter maior femoris). Az itt vázolt kíméletes eljárás csakis olyan eseteknél indokolt, amelyeknél az izületi tok egészséges és teljes egészében megtartható. A tuberculotikus izületi megbetegedések kezelésénél ezzel ellentétben az extracapsularis resectio módszerét alkalmazzuk. Akinek jó technikája van, annak sikerülni fog például a 40. ábra. Gigli-féle drótfűrész és fogantyú. térdizületet az izületi tok megnyitása nélkül teljes egészében eltávolí- tania. Rendszerint azonban már a műtét korai szakában meg szoktuk nyitni az Ízületet. Miután a csontot lecsupaszítottuk, harántúl szét38. ábra. ívfűrész. 39. ábra. Láncfűrész.
