Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Első rész. Csonttan - Általános rész
CSONTTAN. OSTEOLOGIA. Általános rész. A csonttan a csontokkal foglalkozik, melyek a test szilárd alapját, a csontvázat (skeleton) alkotják, üregeket fognak közre, melyekben a legfontosabb szervek vannak elhelyezve és az által, hogy az activ mozgató szerveknek (izmoknak) eredő és tapadó pontokul szolgálnak, a test mozgásaiban passive is résztvesz- nek. Foglalkozik azonkívül még a csontok járulékos alkotó részeivel, minők: csonthártya, csontvelő, porczogó, csontokhoz vezető vér- és nyirok-erek és idegek. A csontok (ossa) különböző alakú, sárgásfehér, Cliemiai kemény, különböző fokú ruganyossággal bíró testek, (>s*zeietm. Chemiai összetételük szerint csont föld-bői (phosphorsavas és szénsavas mész, phosphorsavas magnesia, konyhasó, fluor- calcinm és kovaföld) csontporczo(jó-ból (ossein) és jelentékeny mennyiségű víz-bői (50%) állanak. A esontporczogó sárgás, ruganyos anyag, a csontokból, azoknak híg savakkal (só- és salétromsav) való kezelése által nyerjük ; ha főzzük, envvadó anyagot (glutint) szolgáltat. Szerkezetre nézve a csontokon megkülönböztetünk | Szerkezet. tömött állományt (substantia compacta) és szivacsos állományt (substantia spongiosa); az előbbi rendesen a csont külső részét alkotja, felülete sima. egyenletes ; az utóbbi a csontok belsejében fordúl elő és számos, egymást különbözően keresztező lemezkéből áll, mi által egy egyenlőtlen űrtartalma ELSŐ RÉSZ.
