Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Első rész. Csonttan - A koponya csontjai - Az arczkoponya csontjai
78 Különös rész. (corpus) gyengén görbült, megnyúlt, négyoldalú lemez, elülső domború és hátulsó homorú felszínnel. A test végétől hátra és felfelé a nagy szarvak (cornua majora) indulnak el, melyek majd feszes kötőszövet, majd porczogó és ritkább esetekben Ízület útján függnek vele össze. A nagy szarvak elindulási helyétől a fölfelé emelkedő s gyakran porczogóból álló kis szarvak {cornua minora) találhatók. Ezek buzaszemalakúak, ízület vagy feszes kötőszövet rögzíti a nagy szarvakhoz. A kis szarvak a kareznyelvcsonti szalag útján függnek össze a koponya karcz- nyulvánvával. mely szalag többé-kevésbbé, ritka esetekben egészen elcsontosodhatik, mi egyes emlős állatokon rendesen előfordúl. A koponya a maga egészében. A koponyát, mint már említettük, felosztjuk arcz- és agykoponyára, az agykoponyát pedig koponyaboltozatra és koponyaalapra. A határt a koponyaboltozat és koponyaalap között azon képzelt vonal teszi, melynek iránya a következő: kezdődik hátúi a külső nyakszirti gumónál, mint felső tarkóvonal előle! é tart és ráterjed a csecsalakú részre. A külső hallólyuk felett a halántékcsont járomnyulványának hátulsó gyökeréhez közeledik, hogy azután a járomívvel párhuzamosan haladjon, majd a homlokcsont járomnvulványáig emelkedik és ezen a csonton mint szemgödör feletti szél a csont orri részéig terjed. A koponyaboltozat. Koponya- A koponyaboltozatot (calvaria) alkotják: elől a boltozat. ______ homlokpikkely, hátul a nyakszirtpikkely telső része, k özépen és kétoldalt a falcsontok, a hatántékpikkely nagyobbik felső fele és az ékcsont nagy szárnyának felső része. Külső íelszin. | A koponyaboltozat külső felszíne legnagyobbrészt sima és egyenletes. Legnagyobb domborulata a fejtetőn van, oldalain ellapúl és itt a halántéki síkot alkotja, melynek határa felfelé a felső halántéki vonal. A homlokon látjuk a tárhelyet, tőle kétoldalt a szemöldökivet. a szemgödörfeletti bevágást vagy
