Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Első rész. Csonttan - A koponya csontjai - Az agykoponya csontjai
Különös rész.Loboi‘_______1 A lobor (pyramis) a csecsalakú rész és a pikkelyes rósz között fekszik és két részből áll : sziklarész-ből (pars petrosa) és dobcsont-ból (pars tympanica). Háromoldalú, alapja kifelé fordult, rajta a külső hallólyuk (pórus acusticus externus) látható, mely a külső bangvezeték-be (meatus acusticus externus) folytatódik, míg a lobor csúcsa be- és előfelé az ékcsont teste felé irányul. Az alap nagyobbrészt a pikkelylyel és a csecsalakú részszel csontosodott össze, kis részben a halántékpikkely külső felszíne, de főleg a dobcsonl alkotja, melynek felső része árokszerűen bemélyedt / incisura tympanica (Rimini)]. A lobornak három felszíne és a három szöglete van. A három felszín közül a két felső a koponya-üreg felé néz és pedig a felső felszín a középső-, a hátulsó felszín pedig a hátulsó-koponya- gödörbe; a harmadik alsó felszín pedig a koponya-alap külső felszínén fekszik. Elülső felszín. | Az elülső felszínen (facies anterior pyramidis) a sziklacsont csúcsa melletti részen a fejverőéri csatorná-nak (canalis caroticus) belső nyílása (foramen caroticum internum) van, melytől rnedianfeló a sziklacsont csúcsának közelében vályúalakú bemélyedést látunk, ez a háromosztatú ideg be nyomata (impressio trigemini). A félholdalakú dúcz ezen nyugvóhelyétől oldalfelé és hátrább egy szőkébb lyuk következik, az arczideg csatornájának nieiléknyílása (hiatus spurius canalis facialis). Tőle a kesken, nagyobbik szí klaideg-barázda (sulcus nervi petrosi superficialis majoris) vezet előre a belső fejverőóri lyukhoz. Ezen barázdával párirányosan vezet a másik, még szőkébb kisebbik sziki a- ideg-barázda (sulcus nervi petrosi superficialis minoris),. mely egy finom lyukacskában (apertura superior canaliculi tympanici) végződik, ez azután a dobüregbe vezető, vékony szikla-csatorná-ba (canaliculus tympanicus) folytatódik. A felső szöglet közelében hátra- és kifelé az erős ívelt kiemelkedés (eminentia arcuata) mutatkozik, melyet a felső ívjárat kidomborodása okoz. Tőle oldalfelé és előre az elülső felszín egy vékony csontlemezbe folytatódik, mely a dobüreget fedi, azért dobfedél-nek (tegmen tympani) nevezik. A dob58
