Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Első rész. Csonttan - A koponya csontjai - Az agykoponya csontjai
A koponya és csontjai. 51 ■20-dik életévig porczogós lemez (synchondrosis sphenooccipitalis) található. Az alapi rész (pars basilaris) nyílirányú át met- | Alapi rész. szetben ékalakú. Elülső, az ékcsonltal iziilő felszíne négyoldalú, érdes. Felső felszíne sima, vályúalakú (sulcus medullae oblongatae), előfelé az ékcsontnak hasonló vályújába folytatódik és evvel együtt a lejtőt (clivus) alkotja. A lejtő lateralis szélén visszeres barázda (sulcus petrosus inferior) található. Az alsó felszín izmok tapadásától érdes, közepén •dudorodás (tuberculum pharyngeum) van. Az oldalsó felszín érdes és a sziklacsonthoz illeszkedik. Az oldalsó részek (partes laterales) elül maga- J Oldalsó sabbak, hátul szélesebbek és vékonyabbak. A felső 1 l t>zek- felszin-en a hosszúkás, sima felületű torkolati gumót (tuberculum jugulare) s hátrább a torkolati barázdát (sulcus jugularis) látjuk. Alsó felszín ükön két elő felé összetérő hossztengelvlyel bíró bütyöknyulvány (condyli occipitales) található. Porczogos felszínük a fejgyám megfelelő árokjával ízül. Alakjuk hosszúkás, tojásdad. nyíl- és harántirányban domború. Mögöttük fekszik a bütyökárok (fossa condyloidea) a változóan fejlett visszeres árokkal (canalis con- dyloideus). A bütyök előtt a nyelvalatti ideg csatorná ja (canalis nervi hypoglossi) vezet ki. mely az öreglyuk belső oldalán vette kezdetét. Az oldalsó szélen van a félholdalakú torkolati bevágás (incisura jugularis), mely a halántékcsont sziklarészónek hasonló bevágásával a nagy torkolati lyukat (foramen jugulare) fogja közre. A bevágás hátsó végén van a kampó alakú torkolati nyúlvány (processus jugularis). A torkolati bevágást a közepén néha előforduló kis nyúlvány (processus intrajugularis) elülső kisebb és hátsó nagyobb részre osztja. A sima medialis szél az öreglyuk oldalszélének elülső részét képezi. A nyakszirtpikkely (squama occipitalis) külső ol- Nvakszirt- dalán domború, belső felszínén homorú csontlemez, |lilvK< melynek szélei csúcsba térnek össze. A széleket egy kiszögellő, tompa csúcs kél egyenlőtlen részre osztja. A felső, nagyobb rész, mely erősebb csipkékkel bír és a falcsonlokkal képez
