Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Bevezetés
BEVEZETŐ Az ember'anatómiája a leiró természettudományoknak azon ága, mely testünk alakjával és szerkezeti viszonyaival tudományosán foglalkozik ; ezen czél elérésére különböző szempontokból indúlhat ki, azonban minden iránynak egységes törekvése az emberi testet a maga egészében megismertetni és az egyes részeknek szerkezetét velünk megértetni. A különböző szempontokból való kiindulás szerint megkülönböztetünk rendszeres vagy leiró (descriptiv) és tájanatomiát (anatómia topogra- phica), mely kettő a legrégibb, és az emberi test szétbontásának segítségével tanítja megismerni az egyes testrészeknek alakját, nagyságát, helyzetét és összekötését. Ezekhez csatlakozik az általános anatómia, mely a mikroskop segítségével az elemi ■alkotórészek (sejtek) finomabb szerkezetével foglalkozik és, a mennyiben a sejtek alkotta szövetek is tárgyát teszik, szövet- tan-nak (histologia) is neveztetik. Az egyén keletkezésével és fejlődésével a legkezdetibb állapotától születéséig a fejlődéstan (embryologia) foglalkozik; ennek legújabb ága a fejlődési mechanika vagy okozati morphologia, mely testünk külalakjának és a szervek morphologiai alakulásának okait kutatja. Az anatómiai ismereteket tudományos színvonalra csak az összehasonlító anatómia (anatómia comparativa) ésphylogenia művelése emelte. Az előbbi meghatározza az ember helyzetét a természetben és viszonyát a többi élő lényhez, főleg gerinczesekhez, az utóbbi az egész faj fejlődését tárgyalja, szemben az embryologiával, melynek tárgya az egyén fejlődése (ontogenia). A plastikai anatómia a test külső formáival és alakulataival foglalkozik aesthetikai szempontból. A tájanalomia egyik ága. mely a sebészeti szempontokra van
