Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Hatodik rész. Idegtan - Különös rész - Központi idegrendszer - Az agyvelő
382 Hatodik rész. és hátulsó ágra oszlik. A hátulsó ág (ramus posterior) hosz- szabb, majdnem vízszintesen vonul bátraidé, de ritkán egyenes egészen a végéig, rendszerint az elülső része inkább vízszintes, a hátulsó kissé felhágó ; a félteke hosszának középső és hátulsó harmada közötti határon megszűnik. A végén mindig rövid harántág van T alakban reá illesztve, ennek van felhágó és lehágó része, az előbbi a hosszabbik, a lehágó végág többnyire a rövi- debb. Az elülső ág (ramus anterior) jóval rövidebb, többnyire azonnal két kurta szárra oszlik. Az alsó rész (ramus anterior horizontalis) a sziget elülső csúcsától indul el, a hátulsó ág folytatásában vízszintesen előre és kissé lefelé halad, a másik ág (ramus anterior ascendens) a sziget körüli határbarázda mélységéből indul el s kissé rézsut felfelé tart. Ha a S\Lvius-féle hasadókot záró fedőkarélyókat szétemeljük, előttünk vannak a szigetkarély körvonalai; egészben véve derékszögű háromszögalakú; az élűiről hátrafelé kb. 3—4 cm. hosszú kiemelkedésnek egyik csúcsa (Ihnen insulae) alul van a Sylviis- féle árok kezdetén és ott egy széles, fehéres híd útján összefügg az oldalsó likacsos állománynyal. A háromszög alapja fönn van. a három szár közül a leghosszabb vízszintesen áll. több helyen fűrészfog alakban megtört ; a felső fedőkarélylval határos. A sziget elülső széle függőleges, a hátulsó rézsut fekszik, úgy, mint a Syl- vius-féle hasadék hátulsó ága. A szigetkörüli elválasztó határbarázdál Reil-féle határbarázdá-nak /sulcus circularis (Reiij)] nevezik ; ez a szigetkarély három oldala szerint megoszlik sziget előtti —, feletti —' és — alatti barázdá ra (sulcus prae-, supra- et infrainsularis). A szigetkarélyt a mély sulcus centralis insulae elülső sziget te kei* vény-re (gyrus insulae anterior) és hátulsó szi- gettekervény-re (gyrus insulae posterior) osztja. Az elülsőn látjuk a szigetdonibocská-t (monticuius insulae), mely felé két sekély barázda által elválasztott három kurta teker- vénv (gyri breves insulae) összetér. A hátulsó szigettekervénvt a két másodlagos bosszú szigettokervpny (gyri longi in- sttlae) felosztja. Rolauilo-Iéle I A félteke domború felszínén a SvLMus-féle hasadék barázda. _____| u^n legfontosabbá Rolando-íéle központi ba-
