Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Hatodik rész. Idegtan - Különös rész - Központi idegrendszer - Az agyvelő
Központi idegrendszer. 379 rabban van a harmadik agygyomor (ventriculus tertius), mely rövidebb, mint az előbbiek és mélyebben fekszik. Azon agv- részek együttvéve, melyek az üreg fenekén és oldalsó falán fe- küsznek s hátrafelé összefüggésben vannak a középagygyal, a nagy agyvelő törzsi rész-ét (truncus encephali) alkotják. Ehhez tartoznak a harmadik agygyomor oldalsó falain fekvő látótelepek, az oldalgyomrok oldalsó falain elhelyezett csíkolt testek, a fehér állományba beágyazott lencsemagvak, valamint a dúcz- telepeket az agyalapon egyesítő szürke halmazok és egyéb kisebb részek. Mindegyik félteke felszínét szürke kéregállomány (substantia corticalis cerebri) vagy az agyköpeny (pallium) fedi, mely mélyebb liasadékok (fissurae cerebri) és sekélyebb barázdák (sulci cerebri) által elválasztott hosszúkás és kanyargós hozamokban, az agytekervények-ben (gyri cerebri) van elrendezve. Rendszerint a nagyobb agyrészek, a ka- rélyok (lobi cerebri) között találjuk a hasadékokat, a teker- vénvek között pedig a barázdákat. Az agykéreg és a nagy dúczok szürke állományának levonásával a nagy agyvelő tömegének legnagyobb része fehér velőállomány-ból (substantia medullaris cerebri) áll. Ennek egy része a középagyból az agykarokkal jut be a látótelep alatt a nagy agyvelő fenékrészébe, itt az agytörzs dúczlömegei között áthalad és számos nyalábra szétválva, mindenfelé sugáralakban szétterjed, a mit sugárkoszorú-nak (corona radiata) neveznek. Ennek nyalábjai a féltekék középrészeit egymással összetartó, más fehér rosthuzamok között haladnak át, mely utóbbiakat, minthogy a léltekék azonos részeit egyesítik, eresztéki rendszerek-nek (commissurae) nevezzük, a minő pl. a kérges test (corpus callosum), melynek középdarabja a köpenyhasadék mélységében van, elől lehajlik az agyvelő alapjához, hátul szabad széllel végződik az ikertelep felelt s ezzel hosszúkás nyílást, a haránt agyhasadék-ot (fissura transversa cerebri) lógja közre, melybe a lágy agyburok bemegy egész a középső agygyomor tetejéig.
