Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Ötödik rész. Értan - Verőerek
Ötödik rrsz. MO A rete carpi dorsale-t alkotják: a) ramus carpeus dorsalis (radialis) h) ramus carpeus dorsalis (ulnaris) c) ramus dorsalis arteriae interosseae volaris (ulnaris). A lehágó mellkasi aorta ágai. A tüdőcsövi verőerek. Arteriae I A páros, vékony tüdőcsövi verőerek száma 2 és 3 pár bronchiales. | között, ingadozik. A tüdőcsöveket kisérve a tüdőkhöz vonulnak, a tüdőcsövek falát, a tüdőnyirokmirigyeket, valamint a tüdő kötőszöveti állományát táplálják. A nyelöcsövi verőerek. Arteria» A nyelöcsövi verőerek az aorta falából eredő s rézsűi (esophafjeaB. lefelé haladó 3—ti ág, melyek a mellhártyához és a szivburokhoz (rami pericardiaci) küldik a hasonnevű ágakal. A gátorverőerek. Artériáé A gátorverőerek a gátorüregben terjednek szét, mediastinales iega]só ágaik a rekeszizom felületére mennek, ezek a felső rekeszverőerek (arteriae phrenicae superiores). A bordaközti verőerek. Arteriae I AIO pár bordaközti verőér (arteriae intercostaintercostales. | jesj a mei|kasj aorta hátulsó felének két oldalán ered, hozzájuk csatlakozik még a kulcscsonti verőérből származó két pár. Mindegyik bordaközti verőér a csigolyaközti lyuk szintáján elülső és hátulsó ágra oszlik. A hátulsó ág (ramus posterior) a csigolyaközti lyukon át egy ágat küld a gerincvelőhöz (ramus spinalis), majd tovább folytatva útját a háton izomágakat (rami musculares) ad. Végága egy medialis és oldalsó félre oszolva a
