Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Ötödik rész. Értan - Verőerek
322 Ötödik rész. Ennek végágai a már ismertetett verőeres övét alkotják. Eredés- pontjától kezdve a koponyaüregbe való behatolásáig a gerincz- verőér következő gerinczagyi ágak-at (rami spinales) adja: az elülső gerinczvelőverőeret (art. spinalis anterior), mely a gerinczverőér felső végén ered, már az öreglyukban túloldali társával páratlan verőérré egyesül, mely a gerinczvelő elülső felszínén kanyargósait halad le egész a gerinczvelő végfonaláig. Helyenként két ágra oszlik, melyek újból egyesülnek. Más kis verőerekkel való közlekedése által lefelé haladtában erősödik s ez teszi lehetővé, hogy oly hosszú lefutással bírjon. Másik ága a hátulsó gerinczvelőverőér (art. spinalis posterior), mely gyöngébb, mint az elülső, vele számos harántág útján közlekedik. A koponyaüregbe való betérése után egyesüléséig a kemény agyburokhoz menő agyburki ág (ramus meningetts) és a kisagyhoz vezető hátulsó alsó kisagyi verőér (art. cerebelli inferior posterior), származik belőle. Az agyalapi verőér a következő ágakat szolgáltatja : az elülső alsó kisagyi verőeret (art. cerebelli inferior anterior), a belső halló verőeret (art. auditiva interna), mely a belső hangvezetékeu keresztül küldi ágait a hártyás tömkeleghez ; a kisagyvelő felső verőerét (art. cerebelli superior), ugyancsak a kisagyhoz, a hátulsó agyverőeret (art. cerebri posterior), a nagy agyvelő hátulsó részeihez és végre a hátulsó közlekedő verőeret (art. communicans posterior), mely a verőeres öv hátulsó összekötő ága. Art. mamma- I A belső csecsverőér a truncus costocervicalis-sal ria interna. | szemközt ered, kezdetben kissé előre hajolva, a kulcs- csontalalti visszér mögött, a mellhártya kúpja előtt, a szegykulcs- csonti Ízület szintájáig halad, azután a mellkas elülső falának hátulsó felszínén a bordaporczok mögött lefelé megy. A rekeszizmot a VII. bordaporcz magasságában fúrja keresztül. Végága az egyenes hasizom hüvelyében, az alsó felhasi verőérrel közlekedik. Ezen lefutása alatt következő ágak indulnak el tőle : az elülső gátőr verőerek (arteriae mediastinales anteriores), változó számúak, s magasan erednek, az elülső gátorüreg képződményeihez mennek. Újszülöttben különösen a csecsemőmirigyhez vezető csecsemő- mirigv verőerek (arteriae thymicae) vannak jól kifejlődve. A szív- burokrekeszverőér (art. pericardiacophrenica) hosszú lefutá-
