Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Első rész. Csonttan - Különös rész - A végtagok csontjai - Az alsó végtag csontjai
A végtagok csontjai. 25 Nincs az egész csontvázon egy olyan rész sem, Nemi melyen a nemi különbségeket oly szabatosan lehetne bélyegek. meghatározni, minta medenczén. E különbségek főleg a következők : Férfiben : A medencze minden méretében szőkébb. A medencze magas. A medencze erősebb alkatú. A csipőesont lapáljai meredeken fel- emelkedők, magasak. A keresztcsont, valamint az előfok befelé domborodik. A medenezebemenet kártyaszív- alakú. A medenczekimenet' szőkébb, mert az iilő-uniók közelebb állanak, irányuk kissé összetérő. A szeméremív szögbe záródik (angulus pubis). A borított lyuk hosszabb, tojásdad alakú, hossztengelye inkább merőleges. Nőben : A medencze minden méretében tá- gabb. A medencze alacsony. A medencze gyöngébb alkatú. A csipőesont lapátjai széjjel térők, alacsonyak. A keresztcsont, valamint az élőfok hátrább tér. A medenezebemenet inkább köralakú. A medenczekimenet szélesebb, mert az ülőgumók távolabb állanak s párirányosak. A szeméremív ívben hajlik (arcus pubis). A borított lyuk rövidebb, tojásdad alakú, hossztengelye inkább harántirányú. A medencze tágasságának, valamint a vízszintes- Medencze- től való elhajlásának meghatározása orvosgyakorlatilag 1111,1 <kk' igen fontos, azért a legfontosabb méreteket itt is meg akarjuk említeni. A nagysági viszonyokat a meghatározott pontok közölt vont átmérőkkel szokás kifejezni. Ilyen átmérők: A medenczebemenetben az elölök és a szemóremizület lelső széle közti távolságot, egyenes átmérő-nek [conjugata (vera)/, a határvonal legtávolabbi két pontja közti egyenest pedig haránt átmérő-nek (diameter transversa) nevezzük. A kél ferde átmérő (diameter obliqua) az egyik oldali csipő- fésűkiemelkedéslől a túloldali keresztcsipőizülethez tart. A medenczeüregben az egyenes átmérőt a szemérem- iziilel hátulsó felszínének közepétől a 2—d. keresztcsigolya közti határvonalhoz húzzuk; ez a medenezeüreg legnagyobb átmérője.
