Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Második rész. Szalagtan - A törzs izmai - A has izmai
208 Különös rész. ágyékizom szélétől egész a felső csipőtövisig a csipőtaraj belső ajkához tapad, a csipőlövisen túl pedig azon fehéres kötőszöveli szalaghoz, mely a felső csipőtövistől a szeméremgumóig vonul és a lágyékszalag hátulsó szélével összenőtt, ezt barázdává kiegészítvén. A lágy ékcsatorna belső nyílásánál a pólya férfiban az ondózsinórra (tunica vaginalis comminus) folytatódik, a czomb- gyürű belső nyílásánál pedig mindkét nemben lukacsos lemezzé, a ezombsövény-nvé [septum femorale (Cloqueti)/ lesz. E helyen felemlíthetjük még az egyenes hasizom hüvelyét (vagina musculi recti abdominis) is, mely a széles hasizmok bőnyéinek egyesüléséből keletkezik. Elülső lemeze a külső ferde hasizom bőnvéjéből és Egyenes hasizom hüvely. a belsőnek elülső lemezéből, hátulsó lemeze a belső ferde hasizom hátulsó lemezéből és a haránt hasizom bőnvéjéből áll. Elülső fele egész hosszában teljes, de a hátulsó a köldök alatt megszűnik, a megszűnési helyet, vagyis a hüvely szabad szóiét Douglas-féle félholdalakú vonal nak [linea semicircularis (Dolglasi)/ nevezik. Ezen vonaltól lefelé, egész a szeméremcsontig a bőnvék előre hajolnak a hüvely elülső falának erősítésére. A has és az alhasi sérvek tájéka. A has tájékai. | \ hasi szervek fekvésének egységes és pontos meghatározására szükségessé vált a has külső felszínét meghatározott vonalak szerint tájékokra felosztani. Mindenekelőtt egy felső, a mellkas alsó szélét összekötő vízszintes vonal és egy alsó hasonló irányú vonal által, — mely a esipőcsontok legmagasabb pontjait köti össze — az elülső hasfal három nagy tájékra oszlik, ú. m.: 1. felül a felhasi tájék ra (regio epigastrica)í 2. középen a középhasi tájék-ra (regio mesogastrica) és végül 3. legalul az alhasi tájék-ra (regio hypogastrica). Két ívalakú, az alsó bordaívnek megfelelő vonal határt von a felhasi tájék és a tőle oldalt fekvő két hordaalatti tájék (regiones hypochondriacae) között. A felhasi tájék felső és középső részéi a kardny úlvány alatt szívgödör-nek (scrobiculus cordis) nevezik. Azon egyenesek, melyeket függélyes irányban vonunk mindkét