Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Második rész. Szalagtan - A törzs izmai - Nyakizmok
Izomlati, 201 4x) A gégecsövi tájékban a mély lemez elvész a nyelvcsont alatti izmokat elválasztó kötőszöveti sövényekben s ezekkel együtt lefelé haladva részint a szegycsont markolatának liátnlsó felszínén és az I. bordaporczogón tapad, részint tovább sugárzó nyalábokkal a szívburkon szűnik meg. A szegycsont felett a felületes és mély lemez lefelé szélesedő hasadékot fog közre, melyben a nyelvcsontalatli izmok feküsznek. ß) Oldalfelé a mély lemez a fejbiczczentő izom széle alá kerül és az ennek belső felszínét, borító felületes pólyával összetapadva a gégecső oldalán elhaladó nagy erek hüvelyével egyesül, részben hozzá is járul ezen hüvely alkotásához. Különösen erős a középső nyakpólya a lapoczka- nyelvcsonti izom inától lefelé, a hol ezzel és az izom alsó hasával bensőleg egybenőtt, alant pedig a kulcscsontalatti visszér hüvelyével egyesül s ezen túl az 1. bordán tapad. Többi része bevonja a bordatartó izmokat és karfonatot, oldalfelé halad és a csuklyás izom alatt a tarkópólyába megy át. A kulcscsontfeletti tájékban a felületes és mély pólya között laza kötőszövet van, melyben nyirokmirigyek feküsznek. A mély lemez legalsó része, mielőtt a kulcscsontalatti izom pólyáján és az 1. bordán végződnék, erősen oda tapad a kulcscsontalatti visszér hüvelyéhez, úgyszintén a külső torkolati visszér végéhez, azon a helyen, a hol ez a pólyát átfúrja; néha az át fúrási helyen sarlóidomú inas kötegek vannak beleszőve. A gerinczoszlopelőtti pólya (fascia praevecte- I Gerinczoszlop bralis)a zsigerek mögött fekszik a gerinczoszlop elülső I előtti 1>ől-v;i‘ felszínén, laza kötőszövet által odatapasztva az előtte elvonuló garat és bárzsinghoz. Fenn a nyakszirtcsonl alapi részén veszi eredetét, oldalfelé a csigolyák harántnyúlványainak elülső gumóihoz tapad és itt összefügg a nyakpólya mély lemezével, me- (1 ián felé haladta közben bevonja a hosszú fej- és nyakizmol s a gerinczoszlop elülső felszínén alant bemegy a mellüregbe és olt a felső mellcsigolyák testéhez erősen odatapad s azután elvész a mellhárlyán és szívburokban.
