Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)

Második rész. Szalagtan - Az alsó végtag izmai

Izomtan.

181

úgy mint a tenyérpólya igen erős, ellenben az öregujj i és kisujji izomcsoporton gyengébb. Abban különbözik a tenyérpólyától, hogy nincs tulajdon pólyanvujtója. Embernél a talpi pólya fontos feladata a lábboltozat fentartásában való segédkezés. A talpi pólya középső része hosszanti, fénylő inas rostokból áll s a sarkcsont alsó felszínétől egész a lábközépcsontok fejéig terjed. Hátul a sarkon keskeny, de vastag, elül az ujjakon szélesebb, de vékony. A sarkcsont alsó felszínén a medialis gumón ered s ott bensőleg egybenőtt a kurta ujjhajlító izommal, alatta állandó nyálkatömlő (bursa subcutanea calcanea) van. Előre haladtában szélesebb és vékonyabb lesz és öt vékony szárra oszlik mindegyik ujj számára ; a szárakat számos harántnyaláb (fasciculi transversi aponeurosis plantaris) köti össze, ezektől előfelé az ujjak eresztékein hasonló harántnyalábok vannak, mint a kézen (ligamentum natatorium). A lábközépujjpercz-Ízületeken a szárak ketté oszlanak és átbocsátják a hajlító izmok inát; a ketté oszlott szárak a lábközépcsontok fejénél tapadnak a szalagokon. Megkülönböztetünk még igen vékony öregujji és vastagabb kisujji részt.