Schmidt T. dr.: Az anatomi alapvonalai (Budapest, 1904)
Első rész. Csonttan - Különös rész - A végtagok csontjai - A felső végtag csontjai
48 Különös rész. A proximalis sor. Sajkacsont. | A sajkacsont (os naviculare) a proximalis sor legnagyobb csontja ; tengelye rézsulosan az orsói oldal felé tart. A csont proximalis részén a singi oldal felé domború ízülő felszínnel bir, mely alatt a distalis oldalon az alsó ízfelszín felfelé domborodik, e kettő között egy keskeny, sarló alakú ízületi felszín marad fenn. Hüvelykujji végén a tenyéri felszínen tompa csúcs emelkedik ki, a sajkagumó (tuberculum ossis navicularis), a mely az eminentia carpi radialis képezésében vesz részt; a gumó mellett barázda található. Öt csonttal izük Holdascsont. | A boldascsont (os lunatum) oldalról tekintve sarlóalakú, proximalis oldala domború, distalis oldala homorú. Felszínei szabálytalan sokoldalúak. Öt csonttal ízül. Háromszögű A háromszögű csont (os triquetrum) hárorncsoll{’ ________ oldalú loborhoz hasonlít, melynek ízületi felszínnel b író alapja a holdascsont felé fordúl, csúcsa pedig a kézközép singi vége felé irányúi. Három csonttal áll ízületi összeköttetés- beip mindegyik számára egy-egy felszínnel, ezenkívül van még egy negyedik felszíne, mely a singcsont felé fekszik, azonban ettől a cartilago triangularis választja el. Borsócsont. | A borsócsont (os pisiforme) a legkisebb csont az egész kéztőn, gömbölyded alakú, egv ízületi felszínnel bír. Egy izom inába van iktatva, de azért nem közönséges incsont. A distalis sor. Nagyobbik sokszögű csont. A nagyobbik sokszögű csont (os multangulum majus) szabálytalan koczka alakú. Tenyéri felszínén tompa csúcs-csal bír (tuberculum ossis multanguli majoris), mellette egy izom inának befekvésére szolgáló árok van. A égy csonttal áll ízületi összeköttetésben. Kisebbik sok- a kisebbik sokszögű csont (os multangulum szögű csont. minus) a distalis sor legkisebb csontja, négyoldalú loborhoz hasonló ; alapja a kézháti oldal felé, csúcsa a tenyéri oldal felé fordúl. Négy csonttal izük.
